Álomból a valóságba

Írtam 5 történetet álmodozásainkról, melyeket közösen alkottunk, én csak összerendezve képernyőre vetettem. A történeteket vágyaink vezérelték egy szexpartnerkereső oldalon „megismert” partnerrel. Hogy miért van idézőjelben az ismeretségünk? Nos, valószínűleg azért, mert semmilyen tekintetben nem lett mélyreható. Nemhogy fizikailag nem, de még az online térben is elbukott.
Nem sok tapasztalom volt ebben a világban az ismerkedéssel, amikor rám írt a semmiből, úgy, hogy egyikünknél sem volt beállítva fiúk felé való érdeklődés. Elkezdtünk többnyire általános, puhatolózó témákban ismerkedni. Úgy tűnt, nagyon sok mindenben egyezünk, hasonlítunk, kezdtünk egymásra hangolódni. A témák egyre pikánsabbak lettek, olyannyira, hogy addigi bi kíváncsiságom kezdett kimondott vággyá alakulni. Hosszas és valóban sok, nem egy-két szavas üzenetből álló levelezésünk eredményét olvashattátok az előző öt írásomban. És hogy miért nem lesz hatodik? Nem azért, mert már nem lehetne hova fejlődni férfiak felé való nyitásomban. Levelezésünk alatti álmodozásom közepette messze tovább haladtam, mint azt az életben el tudnám képzelni egy hasonló neművel. Lehet ezért maradt a végéig izgalmas. De hogy miért is lett vége és miért nem születik több álmodozós történet? Mert főhősünk eltűnt. Nem „ghostingolt” ugyan teljesen. Az oldalon még létezik, aktív is szokott lenni. Sőt engem sem tiltott le, csak egyszerűen nem jelentkezik. Az utolsó történetünket elküldtem neki mielőtt itt megjelentettem volna, mint mindig. Se akkor, se azóta nem érkezett reakció, és akció sem.
Valószínűleg így ér(t) véget nem létező történetünk. Hogy izgalmas volt-e? Igen. Hogy tanulságos-e? Mindenképpen. Közösen töltött álmaink szertefoszlása visszahozott a földre. És nem csak miatta, de a többi ember miatt is, akikkel váltottunk hosszabb vagy rövidebb (inkább az utóbbi) üzeneteket. Rá kellett jönnöm, hogy ez virtuális lét nem az én személyemnek való, én ugyanúgy próbáltam élni, írni, nyilatkozni, ahogy a való életben is tenném. Balga módon ezt vártam a túlsó oldalon lévő illetőtől, legyen az nő vagy férfi. Nagyon kár volt. „Fotelhuszákodni”, ígérgetni, letiltani, ignorálni nagyon könnyű egy képernyő mögül. Nem akarok én senki szemére hányni semmit, sem megbántani, sem megsértődni, csak megköszönni a sok tapasztalást, tanulást.
Álmodozásunk történetekké váltak, az álmok pedig a fentiek szerinti valósággá.