Cikkek idő szerint
2025. 07. (35)
2025. 06. (15)
2025. 05. (20)
2025. 04. (15)
2025. 03. (15)
2025. 02. (17)
2025. 01. (18)
2024. 12. (20)
2024. 11. (16)
2024. 10. (11)
2024. 09. (14)
2024. 08. (13)
2024. 07. (17)
2024. 06. (24)
2024. 05. (16)
2024. 04. (21)
2024. 03. (14)
2024. 02. (16)
2024. 01. (19)
2023. 12. (12)
2023. 11. (14)
2023. 10. (14)
2023. 09. (11)
2023. 08. (27)
2023. 07. (16)
2023. 06. (11)
2023. 05. (16)
2023. 04. (20)
2023. 03. (21)
2023. 02. (6)
2023. 01. (17)
2022. 12. (25)
2022. 11. (13)
2022. 10. (13)
2022. 09. (20)
2022. 08. (32)
2022. 07. (22)
2022. 06. (28)
2022. 05. (17)
2022. 04. (20)
2022. 03. (29)
2022. 02. (17)
2022. 01. (27)
2021. 12. (14)
2021. 11. (26)
2021. 10. (29)
2021. 09. (22)
2021. 08. (32)
2021. 07. (26)
2021. 06. (11)
2021. 05. (18)
2021. 04. (13)
2021. 03. (18)
2021. 02. (13)
2021. 01. (21)
2020. 12. (22)
2020. 11. (15)
2020. 10. (17)
2020. 09. (11)
2020. 08. (20)
2020. 07. (18)
2020. 06. (23)
2020. 05. (16)
2020. 04. (21)
2020. 03. (22)
2020. 02. (18)
2020. 01. (27)
2019. 12. (25)
2019. 11. (14)
2019. 10. (14)
2019. 09. (33)
2019. 08. (31)
2019. 07. (16)
2019. 06. (14)
2019. 05. (11)
2019. 04. (12)
2019. 03. (7)
2019. 02. (13)
2019. 01. (28)
2018. 12. (11)
2018. 11. (16)
2018. 10. (12)
2018. 09. (19)
2018. 08. (6)
2018. 07. (5)
2018. 06. (4)
2018. 05. (7)
2018. 04. (5)
2018. 03. (8)
2018. 02. (3)
2017. 12. (3)
2016. 10. (1)
2016. 01. (4)
2015. 10. (4)
2015. 06. (2)
2015. 03. (2)
2014. 12. (1)
2014. 10. (1)
2014. 08. (1)
2014. 07. (2)
2014. 06. (2)
2014. 05. (2)
2014. 04. (3)
2014. 03. (1)
2013. 07. (1)
2013. 06. (1)
2012. 12. (1)
2012. 08. (2)
2012. 04. (1)
2012. 02. (1)
2012. 01. (1)
2011. 10. (1)
2011. 09. (1)
2009. 07. (6)

Éjjeli árnyak

Törölt felhasználó
Megjelent: 2025. 07. 08.
Az árnyak táncoltak a bőrödön,
mint holdsugár, ha titkot keres,
szó nélkül értettük a szív szavát,
s a csendben izzott minden eresz.

Lélegzeted bennem szélvihart
kavart, mint nyári éji vihar,
ujjaid nyomán remegni kezdett
az idő is – már nem volt zavar.

Lehullt a gondolat, mint ruha,
csak test és lélek maradt szabad,
összefonódtunk, mint régi köd
a mezőn, mikor hajnal szalad.

És mikor végül elpihentünk,
még izzott bennünk a pillanat,
nem szóltunk – csak a csönd beszélt rólunk,
hogy mit jelent: ha valaki marad.

Hozzászólások


Még senki nem szólt hozzá a cikkhez.






 
Sütiket (cookie-kat) használunk a weboldalunk látogatásakor biztonsági és felhasználóbarát funkciók biztosítására, valamint statisztikai adatok gyűjtésére. További információ: Adatkezelési Tájékoztató