Judit néni

Judit néni

Judit néni olyan kortalan nő volt. A fene sem tudta megmondani róla hány éves. 30 és 50 között bármennyi lehetett. De rohadtul jól nézett ki! Feszes cicik, feszes popó. Ha a szexuális kiéhezettségnek lenne illata, akkor ő szaglott volna. Ugyanis a férje Lajos bácsi folyamatos harcot vívott az alkohollal, és ebben szinte minden alkalommal alul maradt! Így aztán tudtuk, hogy Judit néni utálja a részeg embereket. Na de elég a sóderből, térjünk a lényegre!
Középiskolások voltunk, és páran, akik már nagykorúak voltak megbeszéltük, hogy a tavaszi szünet elején nem megyünk haza a kollégiumból, hanem túrázunk egyet a Mátrában. Így mi bent maradtunk a koliban, azzal a szándékkal, hogy másnap utazunk túrázni. A felügyeletünket, míg a kollégiumban vagyunk Judit nénire bízták. Péntek kora délután volt, a többi gyerek mind hazautazott. Piszkosul nagy lett a csend, és ezzel tiszteletét tette nálunk az unalom.
Valaki kitalálta, hogy unaloműzés gyanánt menjünk ki a városba. Persze nekem, mint a társaság legapróbb termetű tagjának jutott a megtiszteltetés, hogy Judit nénitől kérjek erre engedélyt. Megkerestem hát felvigyázónkat, aki nagyon készséges volt, és csak annyit kért legkésőbb este 9-re érjünk vissza.
Hurrá! Gond letudva, irány a város! Ugyan mi is következett volna, ha nem kocsmatúra! Mivel soha életemben nem bírtam az alkoholt, én csak óvatosan fogyasztottam. Bezzeg a többiek! Mire visszaértünk a koliba be voltak állva mint a gerely. És ha mindez nem lenne elég, még nótázgattak is, vagyis inkább ordítoztak. Én, mint a társaság legjózanabb tagja próbáltam csitítgatni őket, mondván, - Ha Judit néni meghallja, és feljön, itt mindenkinek szét lesz csapva a feje!
Na de mondhatsz te részegeknek bármit! Falra hányt borsó! Természetesen kisvártatva meg is érkezett az említett matróna! Szemei szikrát szórtak olyan mérges volt.
- Na díszes társaság! Hát gyönyörűek vagytok, mondhatom! Ezért kár volt itt maradni!
A díszes társaság elcsendesedett, én egy kissé hátrébb léptem, hogy az első saller ne engem találjon el. Judit néni tekintetével végig pásztázott rajtunk, és amikor rám nézett megenyhült.
- Nos a részeg disznók azonnal lefekszenek, és alszanak, egy hangot nem akarok hallani! Te meg – mutatott rám – jössz velem, és eldalolod, hogy merre jártatok, és egyáltalán hogyan gondoltátok ezt az egészet! Irány a tanári szoba!
Na basszus! Para indul! Tuti voltam benne, hogy most szétveri a kobakom! De miért pont az enyémet, hiszen én már majdnem teljesen józan vagyok! Efféle gondolatok jártak a fejemben, ahogyan bűnbánó ábrázattal vonultam előtte a megadott irányba. Ahogy magamban sirattam magam, észrevettem, hogy a beteg szoba ajtaja résnyire nyitva van. Ezen igen elcsodálkoztam, mivel azt csak akkor nyitják ki, ha beteg diák van a koliban. Tudtommal csak mi vagyunk itt, a részegség meg ugye nem betegség. Eddig jutottam a gondolataimban, amikor megragadták hátulról a grabancom, és egy határozott mozdulattal belöktek a nyitva lévő ajtón. Mire megfordultam Judit néni már bent volt, és becsukta maga mögött az ajtót. Hallottam, hogy a zár diszkréten kattan egyet. Bezárták! Gyorsan körbe sandítottam, menekülési utat keresve, de aztán úgy gondoltam, hagyom magam, hamarabb szabadulok! Már vártam az első taslit. Ekkor Judit néni előre lendült, tekintélyes melleivel a falnak szorított, és olyan hévvel kezdett csókolódzni velem, hogy az csak na! A nyelve valahol a torkomban kavart olyan hevesen csókolt. Alig tudtam levegőt venni. Az oxigén hiánya miatt éreztem, hogy szédelgek kissé, de torkomat elhagyta az imént még ott fickándozó nyelv. Mire teljesen magamhoz tértem, éreztem, hogy Judit néni a gatyámban matat.
- Azt mondják kis ember nagy bottal jár! Na had lássuk, neked mekkora jutott!

Egy határozott mozdulattal bokáig rántotta a nadrágom, vele együtt a gatyám is. Előző gyurmászolásának köszönhetően farkam teljes pompájában ott ágaskodott a szemei előtt.
Se szó, se beszéd, mohón bekapta, és szopni kezdte. De olyan jól csinálta, hogy még a talpam is zsibbadni kezdett. Nem voltam már szűz. Természetesen a cerkát ki kellett már próbálni, de olyan korombeli csajokkal. Hát ők nem tudtak így szopni, az biztos. A farkam olyan keményre dagadt, azt hittem kipukkan mint egy lufi. Éreztem, hogy nem bírom már sokáig. Gondoltam szólok jótevőmnek:
- Mindjárt elélvezek! - Gondoltam, most kiveszi a szájából, és kézi levezetés következik.
Hát nagyobbat nem is tévedhettem volna! Ha lehet még tempósabban adta elő tudományát, a tetejében ritmikusan olyanokat szívott rajta, hogy a heréim megemelkedtek. Kész! Végem volt, telelőttem a száját. Akkorát élveztem, hogy világos nappal láttam a csillagokat! Judit néni cinkosan rám nézett, majd nyelt egyet, és „termékem” az utolsó cseppig eltűnt a szájából.

- Ej, de gyorstüzelő vagy! Márpedig addig nem szabadulsz, míg nekem jó nem lesz! – sziszegte.
A radai rosseb akart ebből a kellemes szituból szabadulni csak én nem! Máig rejtély előttem, hogy szopás közben hogyan szabadult meg ruháitól, de ott állt előttem egy szál semmiben. Gyönyörű teste volt! Hanyatt dobta magát a legközelebbi ágyon, és a farkamnál fogva magával rántott. Bal kezével belemarkolt a hajamba, jobb kezével széthúzta gyönyörű formás, szőrös punciját. Ekkor láttam, hogy az izgalom csillogó nedve már csurog belőle. Óriási hévvel estem neki a nyalakodásnak. Finom puncijának minden zegét-zugát bejártam. Már akartam, hogy elélvezzen. Ezt elősegítendő két ujjamat óvatosan bedugtam a neveit ontó lyukába. Nyaltam, és dugtam az ujjaimmal egyszerre. Puncijából fehéres folyadék folyt ki. Teste megremegett, megfeszült, és elélvezett. Hallottam, ahogyan zihálva veszi a levegőt. Ekkor eszembe jutott, hogy valahol olvastam a nők multi orgazmusáról. Gondoltam itt az ideje kipróbálni! Újra nyalni kezdtem azt a finom, ízes pináját. Pillanatok alatt izgalomba jött és csípőjét le-fel kezdte mozgatni. Ujjam hegyével már elértem a méhszájat is annyira benne voltam. A nyelvem meg olyan tempóban járt a csiklón és környékén, hogy az észvesztő.
A hatás nem maradt el. Újra zihálni kezdett, teste ívben megfeszült és tele spriccelte a szám, az arcom, meg mindent, ami a környékünkön volt. Legnagyobb meglepetésemre ekkor figyeltem csak fel arra, hogy az én farkam is tűzkész állapotban van. Ráfeküdtem a gyönyörű testre, és lendületből tövig benyomtam a farkam a punciba. Éreztem, hogy hüvelye rászorít, és ezzel végem is lett! Ő ismét élvezett. Spriccelése végig folyt a zacskómon, csepegett le a már kit érdekel hova. Ezzel nekem is annyi volt! Ami a „belső raktárban „ maradt, mind beleürítettem. Kicsit megpihentünk, majd szétváltunk. Puncijából ömlött nedveink keveréke! Rám nézett és csak ennyit mondott:
- Na sipirc vissza a többiekhez! És ez, ami itt történt, az nem történt meg!

Hát ez volt Judit nénivel és velem. Ha tetszett a történet, mesélhetek még Zsuzsa néniről, meg Éva néniről is!