Örségben

95 màjusàtól katona voltam egy vidéki kisvàros vàrosszéli laktanyàjában. Műszaki egységnél töltöttem az időmet, de örséget is kellett adnunk, egy külső katonai objektumnál. November volt, 24 óràs őrség vàltàsokban. Egész nap esett a hó, de éjszakàra elàllt, és kiderült az ég, a hőmérseklet sem ment nulla fok alá. Az éjszaka nekem jutott. Szép derült csillagos ég volt. Örültem neki, mert jók voltak a làtàsi viszonyok. Az örhely az épület egyik sarkanàl lévő beugró elött volt, ide be is lehetett állni ha esett, vagy nagyon fújt a szél. Kb 23 óra tájban arra lettem figyelmes, hogy az épület màsik sarkàtól léptek zajàt hallom, ropogott a hó. Egyre hangosabb volt a zaj, a hó ropogása a talpak alatt, és már azt is hallottam, hogy többen vannak, beszélgetnek. Behúzodtam a sarokba, hogy ne lássanak. Én lepjen meg ōket, ne ők engem.Pont a beugró elötti falszakasznál álltak meg. Most már pontosan hallottam, hogy ketten vannak, egy nő, és egy férfi.
-Nem megmondtam, hogy csak akkor gyere ha a férjem szolgàlatban van, vagy kiküldetésben!? Csattant fel haragosan de mégis izgatottan a nő.
-Azt hittem még Pesten van, múltkor azt mondtad. Szabadkozott a férfi.
-Jol van ne dumálj, csókolj!!! Csattant fel a nő, és a hangokból ítélve, a férfi nem késlekedett.
-Ne itt!! Mondta egyszer csak a nő, majd ismét ropogni kezdett a hó, és betopogtak a látóterembe. Szerencsére eltávolodtak a faltól ahol a rejtekhelyem volt, egy kisebb, 3-4 fából álló facsoporthoz siettek. A nő egy féllábszárig érő világos színű bundában volt, lábán csizma,szőke dajerolt haj, a férfiból jóformán semmit sem láttam, egy nagy esőkabát takarta az egész testét, háttal állt nekem. Csókoloztak. A férfi levette, és a földre dobta a kabátott. Ekkor megijedtem, egyenruha volt rajta, örnagyi rendfokozattal. Ha észrevesznek, végem, sose szerelek le. A nő a férfi elé guggolt, kigombolta a sliccét, és elővette a farkát. A szájába vette, és hevesen szopni kezdte. Félelmem ellenére keményedni kezdett a farkam. A nő a kabátra feküdt hanyadt, széthajtva a bundát, és ekkor már tényleg eldobtam az agyam. A bunda alatt anyaszült meztelen volt. Én 19 éves voltam, a nő kb kétszer annyi, lehet kicsit fiatalabb, de eszméletlenűl jól nézett ki. Gyönyörű kerek nagy mellei voltak, lapos has. Szétrakta a lábát, vörös szőr göndörödött a punciján. (Festett szőke?)
-Gyere dugj meg! Sietette a férfit, aki azonnal rávetette magát, és behatolt a vörös punciba. Földbe gyökerezett a làbam a látvanytól. Azt hittem álmodok. Pontosan olyan pozicíóban voltak, hogy láttam ahogy az örnagy fasza pumpálta a gyönyörű vörös puncit. Percekig töcsköltek, közben csókoloztak. A nő lihegett, nyöszörgött, harapta a fickó fülét, én meg ott álltam mint fasz a lakodalomban, egy furcsa, érdekes élmény volt. Ahogy nézem őket, egyszer csak a nő a fejét felém billentette, és ahogy kinyitotta a szemét, egyenesen rám nézett csodálkozva. Nem értettem, hisz az árnyékban álltam. Lenéztem magamra, és láttam, hogy látszom. A hold vagy egy arrébb kúszó felhő....uuuu most végem! De ahogy vissza emeltem a tekintetek, láttam, hogy kéjesen mosolyog, majd rám kaccsint, és a felém eső jobb kézfejével int, hogy lépjek hátrébb. Hamarosan az örnagy hörögve élvezett bele a szőke csoda vörös puncijába, majd még lihegett rajta egy kicsit. Feltápaszkodott, rendbe szedte magát, miközben a nő szétett lábakkal feküdt és felém nézett.
-Mi van, ne jössz?! Kérdezte siettetően az örnagy, majd észrevéve hova néz a nő felém fordult ő is. Józsa örnagy volt, ràismertem.
-Mi van, kisértetett láttál? Kérdezte újra, nem látva engem, mivel teljesen belapultam a sarokba, majd szétnyomta a lapockámat a fegyver.
-Neeem, csak várom, hogy felsegits lovagom. Mondta már kicsit gúnyosan a nő. Felsegitette, felvette a kabátját, leporolta a havat a nő bundájáról, és sietve távoztak. Furcsán kogyagos fejjel tértem vissza a pihenőbe miután leváltottak. Kérdezték is, hogy mi bajom, az ügyeletes tiszt le is küldött a gyengélkedőre. Nem mondtam el senkinek mi történt, arra vártam, hogy kialudjam magamból az èlményt. Két nap múlva hívnak a század parancsnokhoz. Bumm, lebuktam. Kérdezték is többen, mit csináltam, de csak rángattam a vállam. Az irodába érve csak az irnokot találtam. Kérdem hol a parancsnok. Nem tudom, mondja az irnok, én hívtalak, Szabó ales felesége kérte telefonon, hogy küldjek egy olyan hozzáertő katonát hozzájuk haza, aki vasárnap volt szolgálatba, és már biztosan kipihenten magát. Mivel igen hülyén néztem az irnokra, felhúzta a vállat és azt mondta: én sem értem, hosszan fagatott mindenről, mire kiderült, hogy te voltál éjszaka örségben a trafonál, és hogy híradástechnikai műszerész vagy, akkor hírtelen kinyögte, hogy elromlott a tévéjük, küldjelek át. Mikor? Kérdeztem. Most. Jött a válasz. Az ellátos autó már vár, elvisz téged. Miután magamhoz vettem a szerszámokat, elindultunk. Gyanútlanul ültem az autóban, azon méláztam mi lessz a baja a keszüléknek. Becsöngettem. Kinyílt az ajtó, és én felnyögtem. Naaaa, azért nem lehetek annyira ijesztő, hogy így reagáljon rám kedves honvéd, mondta a szőke bombázó. Felreállt az ajtóból, és a fejével mutatta menjek be. Hol van a készülék, kérdeztem gomboccal a torkomban. Sehol. Jött a válasz. Ülj le. Mutatott a kanapéra. Beszélgessünk. Leültem, a szőkeség meg velem szembe a közeli fotelba. Majdnem összeért a térdünk. Elmondtad valakinek amit láttál. Kérdezte. Nemet intettem a fejemmel. És nem is fogom. Mondtam. Nagyon helyes, okos fiú vagy te. Mondta. Gondolom azóta összeraktad a fejedben a teljes képet. Mondta. Bolintottam. Arra gondoltam...elgondolkodva megállt a mondattal. Hoooogy megjutalmazlak a hallgatasodért, és az ölembe tette a farkamra a bal lábát hátradölve a fotelben, a jobb lábát meg az arcomhoz emelte, és a nagy ujjával megbökte az orrom. Ahogy így felemelte a lábát, betekintést engedett a pongyolája alá. Már ismeritek egymást, mondta mosolyogva ahogy a punciját néztem. Hirtelen felült, és a zubbonyomba markolva magára rántott. Finoman csókoloztunk, egészen más volt mint az eddigi lányok akikkel dolgom volt. Kibogoztam a pongyola övet, és szethúztam. Elémtárult a már ismert kép, csak jóval közelebbröl. Bátor vagy, tetszel nekem. Mondta. Folytasd, kérlek. Elkezdtem csókolgatni a melleit, majd elindulva lefelé találkoztam a kis kócos vörössel. Hihetetlen íze volt. Nem fürdött frissen, pedig tudta mire készül, és ez nagyon tetszett nekem. Miután eleget vonaglott nyelvem táncától(szerintem kétszer el is élvezett), visszalökött a kanapéra, rám mászott, a nadrágomat a térdem alà húzva, kiszabadította addigra már keményre duzzadt farkam. Elismerően rám nézett, és bólintott. Az igen, szép példány. Mondta majd kezébe, és szájába vette farkam. Istenien szopott. Az eddigi baratnöim amatörök voltak hozzá képest, bàr korban is volt "előnye" a hölgynek az biztos. Amikor már majd felrobbant a farkam, az ölembe ült, a számat harapdàlta, majd az "ilyen fiatal kemény fasz màr régen volt bennem" mondat kiséretében egy laza mozdulattal beleült a farkamba. Igazi húsos bejàratott puncija volt, és a csípőmozgàsa észveszelytő. Ahogy táncolt a farkamon, úgy libenntek, csapkolodtak gyönyörű mellei. Mindkét kezemmel fogtam erősen a fenekét miközben szívtam, haraptam a mellbimbóját. Egészen extázisba esett, hörgött, nyüszített, dobálta magàt, hol a számat, hol a fülemet nyalta, harapta. Ahogy fogtam a fenekét az ujjam az ànuszàra talált majd belenyomtam. Nem kellett neki több, sivitva ràmborulva elélvezett, én némileg már nem bírva tovább megelöztem kicsit. Hàt ez fantasztikus volt kiskatonàm. Mondta, még rajtam pihegve, farkam már kissé lankadtan még a puncijàba. Volna kedved ehhez többször is. Kérdezte. Még szép. Mondtam. Jó, akkor kitalálom, hogy mivel vehetem rá a férjem, hogy rendszeresen idejàrj. Kitalálta, és ràvette, így leszerelésemig még sokat ültem a kanapén. 😏