Kéjvágy

Nem kell semmit sem tenned,
Nyelvemmel ostromlom kelyhed.
Had kényeztessem én a melled,
Utánna kéjesen mozgom benned.

Tested egy csodás hangszer csupán,
Lelkednek játszva boldogság húrján.
S majdan erősen a hajadba nyúlván,
Eme hangszert húsálványára húznám.

Oldalt ruháid mellet az én gúnyám,
Mi pedig közel az élvezet csúcsán.
Hasadra fordítva hátsód gyúrnám,
Hogyan lettél mond máris a múzsám?

Hogyan kezdtük el nem is rémlik,
Oly csodás alattad eme kéjlik.
Hasadra, pofidra vajon hogy végzik?
Tudnám ezt csinálni egy egész hétig.