Szopass meg

Farkad íze a számban,
Testemmel fekszem a kádban.
A farkamat huzogatom,
Segglyukamat ujjazgatom.

Emlékszem az ízre
Ami elcsábított,
Emlékszem a nedvre
Aminek ízlett a leve.

A farkam a szádba raktam
Tövig nyelted, álló fasszal
Rád gondolok hogy ilyen már nem lesz
Mert labilisnak gondolsz engem

Kár, kár, milyen kár
Felemészt engem a vágy
Csak szopass meg mégegyszer
Tudom, hogy kedvedre tehetek