Kölcsönben 1.

Megjelent: 2021. 05. 22.
Kölcsönben
Ha Zoltán rábíz egy ügyfelére legtöbbször jóval a találkozó előtt közli velem, hogy legyen időm mentálisan felkészülni. Mesél róluk, én is utánuk olvasok, edukálódom, legyen közös témánk, kellemes társaságot nyújtsak a szexen kívül is. Gondolhatnánk fizikailag miért nem készülök? Nos a válasz egyszerű, a legtöbb férfi nem kihívás nekem. Ez a férfi azonban két éjszakára kapott meg...
Nem tudom szebben leírni, kurvásan öltöztem fel. Egy mélylila zárt nyakú ám dekoltált miniruha kivágott háttal. Még fodrászhoz is elmentem délután, hogy kifogástalan legyen a megjelenésem. A sminkemet mindig magam készítem el. Mint egy álarc, ha szeretném ártatlan tündér, vagy éppen decens úrinő, ma este viszont a femme fatale mellett döntöttem. Egy hónapja kaptak az ajkaim némi hyaluron töltést, úgyhogy gyönyörűen mutatott rajta egy bordós-lilás árnyalatú rúzs. A legmagasabb tűsarkúmat vettem fel, és a kis utazótáskám sem rejtett csupán szexi ruhákat és cipőket. Még mielőtt elindultam volna beugrottam az Uramhoz, hogy váltsunk pár szót, láttamozza a külsőmet és rám adja az ékszereimet. Ugyanis ezekre az alkalmakra ő teszi fel és veszi le a “láncaimat.” Először a karkötő került fel. Mikor összekapcsolta megcsókolta a csuklómat. Beleborzongtam, talán sosem említettem neki, hogy a csuklóm az egyik legérzékenyebb pontom. A hátamhoz állt, félrefogtam a hajamat, egészen közel szorosan. Fizikai tanúbizonyságát adta annak, hogy tetszik neki amit lát. Felkapcsolta a nyakláncot is, majd maga felé fordított. Egészen közel hajolt hozzám... “Olyan szívesen megcsókolnálak, te kis kurva. -még közelebb -Kár, hogy kikented a szádat. Érezd jól magad.” Kacsintott, majd az ajtó felé terelt.
Eleinte minden találkozóra elkísért, ám erre a hétvégére nem tudta magát annyira sem szabaddá tenni, hogy a randevú helyszínére elvigyen. Sebaj, így is biztonságban voltam és tudtam, hogy vigyáz rám. Ha tudja hol és kivel vagyok, a hajam szála sem görbülhet meg.
Azért odalent kaptam egy homlokpuszit, mielőtt bezárta volna a taxi ajtaját.
A meghívás egy a fővárostól nem messze fekvő kisvárosba szólt, azon belül is Zoltán reményeink szerinti leendő üzlettársának nyaralójába. Zenét hallgattam az odafelé vezető úton. Relaxáltam, igyekeztem ráhangolódni az előttem álló hétvégére. Mikor megérkeztem, még mielőtt kiszálltam volna a kocsiból küldtem egy üzenetet Zoltánnak: “A tiéd vagyok.”
Természetesen nem a vendéglátóm várt a kapuban, azt hiszem a sofőrje/mindenese lehetett. Fogta a csomagomat és bekísért a házba, ami patinás volt, ám az én ízlésemnek talán kissé ódivatú, de meg kell hagyni nagyon otthonos egy nyaralóhoz képest.
-Jó estét, örülök, hogy épségben megérkezett. -Tamás volt az, már ismertük egymást futólag, néhányszor találkoztunk rendezvényeken.
-Jó estét Tamás. -mielőtt folytattam volna ő maga vette kézbe az utazótáskámat. Magával invitált. Először a szobámat mutatta meg, csupa hófehér és friss virágok a vázákban. Majd a ház többi részét. Konditerem, szauna, jakuzzi, hatalmas terek. Mikor az ebédlőhöz értünk már meg volt terítve a vacsorához. Egy közeli étteremből rendelte, ad a minőségre. Kaptam egy pohár nemes bort, majd kedélyes hangulatban elköltöttük a vacsorát. Utána beültünk a nappaliba, rágyújtott egy szivarra, én pedig előtte járkáltam fel-alá a könyvespolcot nézegetve. Beszélgettünk kedvenc írókról, történetekről. Tényleg jól éreztem magam.
Nem szoktam kezdeményezni. Még ha most kurvaként is vagyok itt, az első lépést mindig a férfinak kell megtennie. Nem a férfiak miatt vagyok képes alázatra, hanem az Uram iránt érzett odaadásból.
De nem tette meg, pedig szinte már vártam.
Elérkezett a lefekvés ideje. A szobámhoz kísért.
-Holnap kora délutánig nem leszek itthon, azonban szeretném ha kihasználná a ház adta lehetőségeket. Reggel nézze meg a kertet, ússzon egyet. Amit csak szeretne.
Megköszöntem a kedvességét, és fordultam volna a szobába, mikor megragadta a karomat. -És ne higgye, hogy nem fogom megbaszni...

Hozzászólások


Még senki nem szólt hozzá a cikkhez.