Egy 40 feletti nő ...! 7. rész
Álmodtam! Álmodtam volna?
Nem tudom mit gondoljak, mit higgyek? Ilyen csodálatos álmom még sosem volt. Oldalra fordultam, hogy az ajtó feletti órara tudják nézni.
És akkor megéreztem! Megéreztem azt a csodálatos illatot ami álmomban is éreztem. Klaudia nedveinek, talán kicsit a citromra hasonlító nagyon finom nedveinek illatát még a párnámon lehetett érezni.
Nem álmodtam. Akkor, igaz! Tényleg megtörtént! Nagyon megkönnyebbültem, hogy nem csak egy álom volt.
A reggelit már nem az én kis barátnőm hozta. Reggeli után jött a vizit és a megkönnyebbülés, hogy mehetek haza.
Mire össze pakoltam a dolgaimat a férjem meg is érkezett. Még meg kellett várni a zárójelentést, hogy aztán az élet vissza zökkenjen a normális kerékvágásba. Persze nagyon vártam már, hogy haza mehessek, de egy kis szomorúság volt bennem a kis Klaudia miatt. Az alig 20 éves nővér akár a lányom is lehetne olyan fiatal. Mielőtt elindultunk a lifthez Zsolttal, még Klaudia oda súgta, hogy reméli még találkozunk, és kacsintott egyet sokat sejtetően. Tudtam, hogy erre jóformán nulla az esély de nem akartam kedvét szegni. Ha akkor tudom,...!
Az egy hét otthon nagyon gyorsan elröppent. Látogatók jöttek-mentek. A szex is nagyon jó volt a férjemmel. Valami mégis hiányzott.
Izgatottan vártam a hétfő reggelt. Reméltem jön Zoli is. És jött is. Meg vette a fiának a reggelit aztán oda szólt, hogy beszélni szeretne majd velem délután. Gyomorideggel és remegő lábakkal vártam a délutánt. Záróra előtt pár perccel jött. Két vásárló még volt, azokat megvárta, hogy elmennyenek csak azután szólalt meg.
-Sajnálom! - mondta olyan keserűséggel, hogy az ember szíve beleszakad.
-Mit? - kérdeztem vissza. Elsőre a bugyi ugrott be.
-Hát a balesetet! - nyögte ki.
-Mit sajnálsz? Nem te csináltad! Az a fasz jött nekünk. - próbáltam kicsit enyhíteni a lelkén.
-De akkor is én akartam, hogy gyere velem. Ha nem erőlködöm akkor most nincs ez. - hadarta.
-Erőszakkal tettél be a kocsiba? Ugye, hogy nem? Én akartam veled lenni mert szerettem volna! - és az utolsó mondatnál kicsit elcsuklott a hangom. Lesütöttem a szemem.
Ezt ő is észre vette. Lehelet finom érintéssel az államnál fogva a fejemet kicsit megemelte. Így a tekintetünk találkozott. A szeme könnybe lábadt.
Átölelet.
Nyugalom és melegség öntött el.
Nagyon örültem neki. A közelsége, hogy amint kezei a hátamon szorítanak és húznak magukhoz olyan örömmel borította el elmémet, szívemet, hogy többet ért mindennél. Éreztem mellkasomon a szivdobogását. Éreztem, hogy hevesebben ver a szíve. Éreztem lehelletét.
Boldog, nyugodt voltam.
-Köszönöm! - súgta halkan a fülembe.
Aztan lehajolt, majd ajkai gyengéden megérintették az ajkaimat. FOLYT. KÖV.
Hozzászólások