Hármas a kórteremben...

Törölt felhasználó
Megjelent: 2020. 10. 19.
Ugyanolyan nap volt, mint a többi. Állásváltás miatt szükségeltetett egy egészség ellenőrzés; megnézik, alkalmas vagyok-e az általam választott, új munkára. Elmentem a városban a dokihoz, gondoltam, hamar túl leszek rajta.



Ez egy hatalmas rendelő volt, kocka alakú, négy szintes rendelő intézet, fogorvosokkal, gégészekkel, miegymással, amely épületben több száz "beteg" megfordult. Nekem természetesen a harmadikra kellett felcaplatnom, naná, hogy nem működött a lift.



Nagy nehezen felértem a harmadikra, a szívem már úgy ugrált, mintha ki akarna esni a helyéről. Megkerestem az ajtót, ahova majd mennem kell, s a szemközti, a korlát előtt heverő padok egyikére leültem. Nem messze tőlem, néhány üléssel arrébb ott ült már egy férfi - olyan negyvenes éveiben járhatott -, de nem volt rossz pasi, ahogy elnéztem. De ennél többre nem jutottam, hiszen a mai napon eszembe se jutott a szex, volt egy csomó dolgom, amit el kellett intéznem, úgyhogy "csak úgy megnéztem a férfit", aztán már nem is érdekelt tovább.



Hanem az idő nem akart telni... egyre lassabban és lassabban telt, én meg már halálra untam magam, úgy gondoltam, itt fogok megöregedni. Már épp vettem volna elő a telefonomat, hogy felmenjek egy jól ismert, nagy "F" betűs oldalra, amikor is - végre valahára - kinyílt a vizsgáló ajtaja és kisétált onnan egy doki. Nem ápoló nő, hanem doktor úr. Harmincas lehetett, szőke hajú, kék szemű, pimaszosan fiatalos és rakoncátlan mosolyú györök :)



Egy fehér jegyzetmappát tartott a kezében, s onnan olvasott fel egy nevet, majd az enyémet. A mellettem ülő negyvenes férfi, amint meghallotta a nevét, felpattant, én meg, mivel a saját nevemet is hallottam, tehát szólítottak, felálltam.

- Jöjjenek be, kérem - szólt a doki, majd a férfi után bementem én is, és a doki becsukta az ajtót.



A vizsgáló kicsi volt, de jobb oldalt volt egy ajtó nélküli átjáró, ami el volt függönyözve. A doki kimondta a negyvenes férfi nevét, s utána így folytatta:

-...először önt vizsgálom meg, addig ön, (itt hozzám fordult és kimondta a nevemet) maradjon itt. Sajnálom, de telt ház van nálunk, most csak így tudjuk elvégezni a vizsgálatokat.

- Oké, semmi baj - mondtam elbambulva, és mivel szék csak egy volt, az irodai asztal mögött, nem volt más választásom, zsebre dugott kézzel megálltam ott, egy helyben. A doki és a negyvenes férfi bementek a kis kivizsgálóba és a doki elhúzta a fehér függönyt. Mivel éber voltam, meg hát ugye helyzet is volt, nem tudtam nem meghallani mindazt, ami a függöny mögül kiszűrődött.

- Húzza fel a pólóját - szólalt meg a doki fáradtan, rutinszerű hangon. Hallottam, ahogy a férfi felül az ágyra, ahogy a fehér, bőr ágy megnyikordul alatta, hallottam a pólójának a susogását, ahogy felhúzza azt. A doki köhögött - valószínűleg rálehelt a fonendoszkópjára -, majd meghallottam a negyvenes sóhajtozását, ahogy a doki valószínűleg a szívdobogását méri. Kínos csönd következett, amit csak a kinti autók zaja és a folyosóról beérkező rendelő jellegzetes zajai törtek meg.

- Jó, forduljon meg - mondta a doki, és hallottam, ahogy a negyvenes eleget tesz a kérésnek. Jött az újabb lehelés, majd a sóhajtozás. Ezután hallottam, ahogy a negyvenes szembefordul a dokival, mind-e közben én mereven bambultam ki az ablakon.

- Tolja le a nadrágját - szólt a doki. Itt még mindig nem kapcsolt az agyam, de hát nem is volt mire - még... hallottam, az öv tipikus csörgését és a cipzárt gyors, "Zzzipp!" hangját, majd a hangot, ahogy a nadrágot letolja a negyvenes, utána az alsónadrág hangját is hallottam. Pár másodperc csönd következett, mígnem csattant a fehér gumikesztyű a doki mindkét kezén. Ezután pedig egy jó ötperces csönd következett. Ez az ötperces csönd annyira de annyira néma volt, hogy semmit nem hallottam a függöny mögül, csak a kinti zajokat.



Aztán egyszer csak, öt, hosszú csönd után meghallottam, valamiféle mozgolódást, de pár másodperc alatt ez is csönddé vállt. Utána egy furcsa, tompán csapódó hangot hallottam, mintha talán valamit rácsaptak volna a bőr ágyra, aztán hallottam, ahogy heves mozgolódás veszi kezdetét, és hallottam, ahogy megnyikordul a fehér, bőr vizsgáló ágy. És attól, amit ekkor hallottam, egyetlen féltized másodperc alatt a torkomba ugrott a szívem: újabb övcsörgést és cipzár lehúzást hallottam, majd ezt követően három, összetéveszthetetlenül tipikus hang ütötte meg a fülemet: az egyik és egyben a legelső, az a szuszogás volt. Az a tipikus szuszogás, amikor az ember az orrán át veszi a levegőt és a száján fújja ki - főleg akkor, ha teli van a szája... amint ezt a fajta "tompa" szuszogást, lélegzetvételt meghallottam, rögtön jött is a második, tipikus hang, a nyelés. Az a hang, amikor szopás közben nyelnek. A harmadik hang pedig olyan hangos volt és olyan csattanólag hatott, mintha a fülem mellett zajlott volna: cuppogás.



Ennek a három hangnak az egyvelegére már azonnal elborult a vér a fejemben, egyszerre éreztem azt, hogy lángol a fejem, és szinte már-már fájdalmasan hideg izzadság csapódik ki a homlokomon, de mindkét érzés fantasztikusan jó volt, hiszen izgalommal töltött el. A szívem úgy dörömbölt a torkomon, hogy az már fájt, és egyszerre azon kaptam magam, hogy áll a farkam, de e-miatt szörnyen zavarba jöttem.



Azonban a szopásnak a tipikus hangjai csaknem akartak enyhülni, hallottam a nyelést, a szuszogást, a cuppogást. Nem bírtam tovább, bíztam a megérzéseimben, tudtam, hogy ez az a hang, tudtam, hogy e-hangok mögött csak egy valami történhet - lélegzet visszafojtva a függönyhöz osontam hát és félrehajtottam.



A látvány, ami elém tárult, minden egyebet kisöpört a fejemből. A negyvenes férfi az oldalán feküdt a fehér, bőr vizsgáló ágyon - a ruhái, a pólója, a nadrágja, a gatyája, a cipője a földön. A férfi az oldalán feküdt két szál fekete zokniban, a jobb lába, amin feküdt kicsit előre döntve, a másik, bal lába viszont felhúzva. A doki az arca előtt állt, eltakarta a negyvenes arcát, aki két kezével vadul szorongatta a doki formás seggét, aki e-közben, mint egy megvadult bika, iszonyatos hévvel dugta a negyvenes száját, aki egyre kéjesebben cuppogott és szuszogott és nyelt - és ha ez még nem volna elég, a doki bal kezével a negyvenes férfi fejét szorította a farkára, míg jobb kezével, amin fehér gumikesztyű feszült, vadul, kéjesen átélve ujjazta a negyvenes férfi csupasz lukát.



Itt majdnem úgy éreztem, hogy elélveztem, vagy legalábbis mintha a farkam merevedése megszűnt volna, pedig ez csak a reális kép rádöbbenésének érzése volt. A doki hátrapillantott a válla felett és meglátott engem, majd elmosolyodott, visszafordult a negyvenesre, és tovább ujjazta és szopatta őt, miközben a férfi engedelmesen felhúzta bal lábát. Egy percig sem gondolkodtam, azonnal rávetettem magam a negyvenes segglyukára. Éreztem a forróságot, ami áramlott a csupasz lukából, miközben hol a doki fehér kesztyűs ujját, hol a negyvenes segglyukát nyaltam. Egy pillanat alatt levetkőztem és bal kezemmel elkezdtem verni a negyvenes farkát, amíg jobbal a seggét markolásztam, közben meg bő nyállal nyaltam, hol a heréit, hol a lyukát, ahol, amit tudtam. Egy jó ötperces nyalakodás és ujjazás után a negyvenes úgy döntött, hogy kihúzza a doki ujját a seggéből, majd élvezettől szanaszét részegült, bevörösödött szemekkel rám nézett. Aztán tovább szopta a dokit, én pedig benyálaztam a farkamat és óvatosan a negyvenes segglukához érintettem. Kicsit játszottam vele, nem akartam állat módjára "bevágni" neki, jóllehet, amikor végre behatoltam, nem volt probléma ezzel, simán becsusszant :)



Tövig hatoltam belé, és az érzés olyan volt, hogy azt hittem, menten elélvezek. Már így is ki voltam éhezve jó ideje, hát még ez az élmény - meg sem próbáltam visszafogni magam, elkezdtem hevesen és keményen kúrni a negyvenes seggét, aki kéjtől elvékonyodott hangon felnyögött, miközben csurgott a nyál a szájából a doki farka miatt, ami tövig benne volt, csak a heréi lógtak ki.



Nem felejtettük el, hogy rendelési idő van, kórházban vagyunk, sietnünk kell. De nem bírtam tovább, muszáj volt megtegyem azt, amire vágytam: miközben az oldalt fekvő negyvenest dugtam keményen, ráfeküdtem testének bal oldalára és a kezembe vettem a doki a farkát, amit aztán a negyvenessel együtt szoptunk.



Éreztem a negyvenes finom, formás, csupasz seggét, éreztem, ahogy a heréim a seggének csapódnak és éreztem, ahogy a negyvenes dugatja magát velem, mint egy kiéhezett, rossz férfi ribanc, és ketten együtt szoptuk a doki, szép, formás, nem is kicsi, nem is nagy, közepes, de finom farkát, de ez nem tartott sokáig - pár perc múlva a doki halkan, de figyelmeztetően elkezdett nyögni, mi pedig a negyvenessel "turbóra" kapcsoltunk, én még inkább elkezdtem dugni őt, ő még hevesebben és gyorsabban járatta a seggét a farkamon és hamarosan a doki farkából kilövellt a finom, fehér sperma, ami mindkettőnk száját elöntötte.



Itt azt hittem, elélvezek, de nem így történt. Mikor dugás közben tisztára nyaltuk a doki farkát, a negyvenest a hátára fordítottam, és a spermás száját az én spermás számmal összeérintettük és spermásan, nyálasan, miközben elölről, tövig benne voltam, elkezdtünk smárolni. A doki ekkor hirtelen ötlettel mögém került és elkezdte nyalni a herémet és a lyukamat, miközben dugtam a negyvenest. Az érzés, hogy tövig benne vagyok és hevesen dugom, közben spermásan-nyálasan csókolózunk és a doki nyalja a lukamat, megtette a hatását - alig pár perc alatt akkorát lőttem a negyvenes seggébe, hogy szerintem majdnem a száján jött ki :)



A negyvenes pár másodperccel utánam érkezett, a hasára lőtt, de ez az utójáték már elmaradt. Én kikecmeregtem a negyvenesből, megtöröltem a farkamat, mert a doki odanyújtott nekünk sok-sok zsebkendőt, aztán villámsebességgel felöltöztünk.



- Ezt meg kellene ismételnünk - szóltam elvigyorodva, mire mindketten, ugyancsak széles vigyorral nyugtázták beleegyezésüket. A negyvenest is és engem is, villámsebességgel átvizsgált a doktor, megállapította, semmi bajunk, megkaptuk a nyugtát, hogy egészségesek, munkára készek vagyunk. Telefonszámot cseréltünk, majd elhagytuk a kórtermet. Abban állapodtunk meg, hogy legközelebb hétvégén fogunk találkozni - egy újabb hármasra. A negyvenessel együtt mentünk haza, és igen, nem tagadom - délután felfedeztük egymást megint.

Hozzászólások


Még senki nem szólt hozzá a cikkhez.