A szolgálólány

Megjelent: 2019. 10. 23.
Behívatott a főnököm és közölte , hogy felmond.
Hebegni-habogni nem tudtam, szerintem jól végzem a munkámat, kérdeztem miért akar kirúgni, mondta, hogy nem vagyok pontos, kések hosszú az ebédszünetem, stb!
Dadogva kértem elnézést, bocsánatot, nem jönne jól ha munka nélkül maradnék.
Azt felelte, meglátja, a hétvégén pénteken dönt felőlem.
Egész héten úgy melóztam mint a kis angyal, pörögtem ezerrel.
Pénteken behívatott, és közölte, gondolkodott, maradhatok egy feltétellel, ha azt csinálom amit parancsol.
Mondta ,hogy jól nézek ki, pont egy ilyen szolgálóra lenne szüksége szombat délutáni buliján.
Gondolkodni nem sok időm maradt, igent mondtam.
Ok, mondta ő akkor jöjjön szombat kettőre az alábbi címre, és egy cédulát nyomott a kezembe.
Szombaton kicsinosítottam magamat és pontban kettőkor becsöngettem , beengedett, végigmért és mondta, hogy jó lesz, de ruhát kell cserélnem.
Nem tudtam mire véljem, de bevezetett a nappaliba ahol a kanapéra ki volt készítve egy fehér blúz, fekete szoknya egy fehér kötény és egy fekete magassarkú. Hogy honnan tudta mi, a cipő méretem , rejtély.
Rám szólt, hogy vetkőzzek, vegyem fel az odakészített ruhákat, ma vendégeket vár és nekem kell kiszolgálni őket, minden kérésüket teljesíteni.
Már sejtettem,hogy nem csak felszolgálónak akar használni, hanem más is lesz, de nem mertem ellenkezni.
Levettem a ruháimat, melltartóra bugyira vetkőztem, ő meg csak nézett . Csini, mondta, végigmért tetőtől talpig, éreztem ,hogy itt más dolgok is következnek.
Nem nyúlt hozzám, felöltöztem az odakészített ruhákba és vártam az utasításokat.
Jönnek a vendégek, beengeded őket udvariasan köszönsz, bevezeted őket az ebédlőbe megkérdezed mit szeretnének inni, töltesz és várod az utasításokat, mondta a főnök.
Folyt köv.

Hozzászólások


Még senki nem szólt hozzá a cikkhez.