Néhanap

Megjelent: 2019. 08. 26.
Néhanap, ha rámtör a vágy,
felhívlak, rohanok hozzád.
Tudod jól, hogy mit akarok
a pénzemért-ez a dolgod.

Ruha nélkül, friss illattal
nyitsz ajtót egy mozdulattal,
én belépek, fordul a zár,
új lepedőd gyűrésre vár.

Rád nézek, s már áll a farkam,
ezért jöttem, ezt akartam.
Ruhám gyorsan földre dobom,
szinte lángol az ágyékom.

Nem ölellek,nem csókollak,
gyorsan végig simítalak,
mellbimbód a számba veszem,
lábad közé téved kezem.

Míg melledre tapad ajkam,
nedves résbe csúszik ujjam.
Egy, majd kettő,s ki tudja hány,
öklöm is egy idő után.

Felsóhajtasz, nyögni kezdesz,
lassan elhúzom a kezem,
s fejem teszem a helyére,
folytatom nyelvem hegyével.

Sós, savanyú, mégis finom,
míg nem remegsz, addig nyalom.
Mikor elmész, békén hagylak,
várom, hogy a farkam szopjad.

Be is veszed, mozog a szád,
sóhajomtól hangos szobád.
Harapdálod a zacskómat,
a fitymámat, s a makkomat.

Mély a torkod, tövig nyeled,
megfogom finoman fejed,
szopnál még, de nem engedem,
félek túl hamar elmegyek.

Gumit húzok, megyek feléd,
hátulról hatolok beléd.
Lassan kezdem, majd gyorsítok,
míg végül nagyot kiáltok.

Szűk seggedben elélvezek,
egész testem beleremeg.
Kihúzom és kifizetlek,
felöltözöm, s haza megyek...

Nem kérdezem ki volt veled,
hányan élvezték a tested.
Hányadik voltam ma neked,
s még hányan kefélnek meg?
-Magánügyed.

Hozzászólások


Még senki nem szólt hozzá a cikkhez.