Szép Júlia

Hogy néz ki Juli? – kérdeztem a kollégáimat. Én csak annyit érzékeltem, hogy alacsony, duci, jó a humora és elképesztően kedves a hangja. De a többiek csak hümmögtek. – Hát, Borisz, ha ketten lennénk egy lakatlan szigeten, ő biztos szűz maradna!
- Olyan csúnya?
- Döbbenet! Lóg róla a háj! Kinyomja a pocakját! A melle lefolyik a hasáig! És szent meggyőződésem, hogy még nem nyúltak alá, úgy pirul, ha kóstolgatjuk kicsit!
- De hát már elmúlt harminc.
- Annál rosszabb! Én ugyan bottal sem piszkálnám meg, de rajta, Boriszkám, próbálkozz.
Sokat beszélgettem Julival, néha megmasszíroztam jó tömör vállát, attól mindig elalélt. Ha a kezét puszilgattam, megsimogatta az arcomat. Ha át akartam ölelni, megmerevedett ijedtében.
Aztán átkerült egy másik egységbe, úgy tűnt, nem találkozunk többé. De írtam neki, ő válaszolt, s hamarosan elég pajzán SMS-váltás indult meg köztünk. A „”Szia Julcsi! Mizu veled?” kezdéstől csupán nyolc üzenet választott el az ezt tartalmazóig: „Mindig szerettem volna tudni, milyen ízű vagy odalent” Két nap múlva, mikor végre rácsörögtem, már így vette fel:
- És van helyed? Jövő kedden rádérek.
Hely az éppen akadt, már évek óta béreltem Zuglóban egy lakást két-három órára. Volt, hogy kihagytam egy egész esztendőt, máskor hetente mentem fel egy-egy nővel. Felhívtam a pasast és lefoglaltam a kéglit.
Mire Juli fölcsöngetett a kaputelefonon, én már rendeztem az anyagiakat, szélnek eresztettem a nem túl bizalomgerjesztő, de annál diszkrétebb kiadót. Rágcsálnivalót, a vodka-narancs hozzávalóit is kiraktam a konyhaasztalra. A szobában behúztam a függönyöket, leültem a fotelbe és vártam.
Ritkán vannak kalandjaim, akkor is inkább idősebb nőkkel. De Juli kedves hangja, vidám természete, kisugárzása nagyon vonzott. Úgy éreztem, vagyis mindenképpen azt akartam hinni, hogy működni fog közöttünk a kémia. Bárcsak már ölelhetném!

Juli felfutott a harmadikra, lihegve állt az ajtóban. Kétoldalról arcon pusziltam, ő megsimogatta a karomat:
- Na nézzük ezt a bűnbarlangot!
Amíg körüljárta mind a negyven négyzetmétert, én kevertem egy-egy koktélt. Koccintottunk, kortyoltunk a poharainkból, Juli mellémállt.
- Izgulsz? – öleltem át szögletes vállát.
- Lezuhanyoznék – tért ki a válasz elől. – Képzeld, még pizsit is hoztam!
Tényleg bevonult a fürdőszobába. ÉN az ajtóban álltam meg. – Jöttem leselkedni!
Juli nevetett, vetkőzött tovább, hallottam, ahogy a farmernadrágját a padlóra dobja. Szédülni, keményedni kezdtem. Megeresztette a vizet, próbálta beállítani a jó hőmérsékletet. – Csupasz vagyok – tudósított.
- Én meg rögtön elájulok.
- Nem baj, majd fellocsollak! – ezzel lefröcskölt egy kósza zuhanysugárral.
- Mondd, hogy éppen hol szappanozod magad.
- Most a vastag nyakam – kezdte éneklő, mesélős hangon Juli, - most a pattanásos vállam… most a fonnyadt cicim… most a fonnyadt cicim alatt… most a hatalmas pocakomat… most a bozontos pinimet…
- Ott nehogy túlzásba vidd, nem szeretem, ha habzik a szájam – szóltam közbe.
- Most meg szépen elpirultam – kacagott Juli, és kiszállt a kádból. Már tartottam is a törölközőt, bebugyoláltam, közben jól meggyömöszöltem. A farkam meg már-már kiszakadni készült a helyéről. Juli visszaakasztotta a törölközőt a fogasra és meztelenül, nedvesen átölelt egy pillanatra. – Várlak, tigris!
Én erre a tigrisre röhögni kezdtem, támolyogva rogytam a vécéülőkére, Juli meg rámzárta az ajtót. Levetkőztem, beszálltam a kádba. Ujjaim végigszaladtak ágyékomon, figyeltem, rendesen szőrtelenítettem-e a műszert, nem maradt-e egy szőrszál, borosta a zacsimon, a makkom alatt. Minden tükörsima.
Juli a szobában feküdt az ágyon, puha plédet húzott magára. Én levettem a derekamról a törölközőt, felhajtottam a plédet, hozzá bújtam. Nem volt rajta a pizsama.
- Szia!
- Hát szia.
Összebújtunk, csókolni kezdtem összezárt száját. Lassacskán nyitotta csak szét, én apró nyelvcsapásokkal szelidítettem, közben pedig kemény húsán, őrjítő formáin járt a kezem. Mindene feszes volt, az a jó tónusos, tömlős alkat, amit annyira szeretek, s habár hátán, derekán, fenekén, combján markolásznivaló, ruganyos szalonnák rakódtak le, ez inkább kihangsúlyozta nőiességét, minthogy aláásta volna. Felmordultam, és a nyakát kezdtem harapdálni ajkaimmal. Ő is szorosan átölelt, állát a vállamra tette és halkan nyöszörgött. Jobb kezem a hóna alatt, a ballal apró popsinyílását simogattam, szőrrel jó erősen benőtt gátját. Az ajkait kerestem, mire rögtön bedugta friss nyelvecskéjét a számba. A hátamra fordultam, és éreztem, hogy harmatos punciját a farkamhoz dörzsölgeti.
Julcsi fölém magasodott, helyet foglalt a csípőmön. Erős bozontja az én fanszőrzetem felett mozgott ide-oda. Felnyúltam a melleihez, és azt hittem, mentem felrobbanok. Pontosan olyan lógós, megereszkedett csöcsök voltak, amilyenekről mindig álmodoztam. Nem kedvelem az apró ciciket, az izgat fel, ha rámfolynak a bőrtömlők, ha gyengéden markolászhatom, tenyeremben latolgathatom súlyukat, amikor gazdájuk fölöttem térdel. Julcsi mellbimbói ráadásul ebben a helyzetben csúcsosan mutattak lefelé, az egész olyan volt, mint egy anyaállat két emlője. Cseccsegni, szopni kezdtem őket, de másik kezemmel pillanatra sem hagytam abba Julcsi átnedvesedett szemérmének a felfedezését. Tenyeremre valami nedves csorgott, alig érzékelhető patakocska. Nem akartam feltolni neki az ujjaimat, inkább vastagabb alkatrészem kívánkozott oda. De amíg melleit, nyakát, hónalját nyalogattam, úgy széttárta a combjait, hogy muszáj voltam kézzel mélyebbre hatolni benne. Erre Julcsi hirtelen mozdulattal félretolta a kezemet és beleült a farkamba. Kis szisszenést hallottam, de már hajolt is újra a számhoz. Én próbáltam mozgatni a csípőmet, de ő nem reagált, leállított, egyre csökkent a lendületünk. Végül mozdulatlanul feküdt rajtam, lüktető farkammal nagyon tág punijában.
- Baj van?
- Nem, csak időt kérek. Pihengessünk.
Lassan lehúzódott rólam. Nemi szerveink dévaj cuppanással búcsúztak egymástól.
- Juj, ez horror! A véres szablya! No megyek, mindjárt folytathatjuk.
Ezek szerint, gondoltam, Julcsi tényleg szűz volt még. Ezt egyáltalán nem találtam nevetségesnek vagy cikinek, inkább nagyon büszke voltam, hogy negyvenéves koromra végre én is „felavathattam” egy érintetlen puncit. Gyorsan felkeltem, és a fürdőben én is lemostam magamról a vérét. Hátulról átöleltem Julcsit, aki éppen akkor lépett ki a fürdőkádból.
- Nagy volt a vérözön?
- Neeem, csak pár csepp az egész. Viszont mindenünket összekente.
- Van még kedved?
- Lesz.
Visszabújtunk a takaró alá, egymáshoz értek még víztől hűvös ágyékaink. A haját simogattam, a hátát, a fenekét, hosszan elkalandozva narancsbőrös combjain, dundi vádliján. Olyan volt ez a lány, mint egy rongybaba, akibe valahogy túl sok szivacstöltelék került. Hátára fektettem, és gyengéden szétfeszítettem a combjait.
- Most lazíts. Muszáj bedugnom oda a nyelvem.
- Reméljük, nem csak a nyelvedet – mondta Juli tárgyilagosan. Nem jött tűzbe, de én akkor is betérdeltem a lábai közé és lassan, szenvedélyesen csókolózni kezdtem a pinájával. Néha, amikor ajkaimmal harapdáltam a kisajkait, felnyögött, tömpe ujjaival a hajamban turkált. Én élveztem az ízeit, nagyon sós, vad zamata volt. Éreztem, hogy mindjárt elszédülök a vágytól, és tényleg volt már ilyen, annyira forgott velem párszor a szoba, hogy kénytelen voltam megállni, vizet inni, mélyeket lélegezni. Valami vérnyomás-dolog lehet ez nálam. Most nem vártam meg, hogy leállásig menjen a dolog, hamar ráfeküdtem Julcsira és bevezettem forró farkamat összenyálazott puncijába. És pár mozdulat után kénytelen voltam kivenni, hogy a hasára irányítsam a spermalöveget. Remegve, sóhajtozva élveztem el, és hat adagban ejakuláltam szeretőm pocijára, mellére, a tenyérnyi szőrpázsitra hasa alatt.
- Bocs, kicsit ki vagyok éhezve.
- Semmi bocs.
Ahogy ott feküdtünk a hátunkon, tarkója a vállamon, érzem, hogy mozog a jobb keze. Ilyenkor illik kimenni egy szivacsért a fürdőszobába, hogy letisztogassuk kedvesünket – van, aki egyenesen a nyelvével szabadítja meg partnerét a ragacsos anyagtól – és én is tudtam, hogy hamarosan fel kell állni, de még nem mozdultam. Elképzeltem, hogy mutat Julcsi a spermámmal, hogy csillog a bőrén a sok fehér csepp, a nagyobb tócsák, és újra merevedni kezdtem. Amíg láttam, gyűjtöttem az olyan képeket, ahol ráspriccelnek egy meztelen nő testére, és mindig nagyon izgatónak találtam az ilyesmit. Hát csak feküdtem ott, a maradék spermacsöppeket kenegetve saját meredező, sajgó farkam hegyén.
- Juli, te mit csinálsz?
- Semmit, csak…
- Eszed?
- Csak megkóstoltam…
- És milyen?
- Olyan… tápláló. Mint amikor a macska a szülés után felzabálja a magzatburkokat.
Juli elgondolkodva tunkolta ujjacskáival a spermámat, a szájához emelte és lenyalta. Lassacskán az egészet megeszegette. Én örömömben ölelgettem, simogattam, kemény farkamat dörgöltem a combjai közé. Micsoda furcsa, szeretnivaló lány ez!
- Kérsz egy nyelves puszit?
- Talán később. Inkább visszabújnék beléd.
Mondanom sem kell, hogy azért később csak visszaköszönt a spermám íze a számban. Hiszen tovább csókolgattam elomló melleit, zsírredős hasikáját, és csókolóztunk is még. Igyekeztem nem arra figyelni, hogy újra megkapom azt, amitől szabadulni szerettem volna, és mivel azelőtt sosem kóstolgattam, nem is igen éreztem, melyik Juli nyála, melyik az enyém és melyik az enyhe spermaíz. Ki lehet bírni, főleg, ha fel van ajzva az ember.

Julit, legalábbis úgy sejtem, nem sikerült a csúcsra juttatnom. A témában való megnyilatkozástól mereven elzárkózott. Mindenesetre ahogy a lakást elhagytuk és leültünk egymás mellé a trolin, nekem máris hiányzott a teste. Szájon szerettem volna csókolni, de elfordult, az arcát sikerült csak megpuszilnom. Még elnyaltunk egy fagyit, elkísértem a csepeli HÉVig, aztán elbúcsúztunk egymástól. Otthon vettem észre, hogy üzenetet írt.
REMÉLEM, JÓL KIÉLVEZTÉL MINDEN PILLANATOT
JÖHET A KÖVETKEZŐ MENET –küldtem a választ egy mosolygó arcocskával.
SOHA
???!!!
NEKEM ERRE SEM IDŐM, SEM ENERGIÁM A JÖVŐBEN

És azután bármennyi sms-t írtam, bármennyiszer megcsörgettem, nem válaszolt. Pedig rengeteg kérdésem lett volna. De egy idő után, olyan két hét telhetett el a kétségbeesett kapcsolatfelvételi kísérletekkel, úgy döntöttem, hogy feladom. Nem akartam eljutni a zaklatás szintjére.
Lehet, hogy nagyon pasiból vagyok, de nem értem ma sem. Utólag cikinek találta, hogy egy vak pasi vette el a szüzességét? Rossz élmény volt neki? Szégyellte magát? Egy barátom azt mondja, ha valaki tizen-, de legfeljebb huszonéves korában nem szokik hozzá az intimitáshoz, az lemaradt, azt már nem biztos, hogy feltüzeli egy mégoly jól sikerült együttlét is. Lehet. Én még nagyon sokáig álmodoztam Juliról, képzeletben szagolgattam, nyalogattam, csókoltam mindenét, és szabályszerűen sajgott a tenyerem a hiányától. Aztán jött egy nő, aki rendszeresítette magát az életemben pár hónapra, és ma már csak ritkán gondolok Julcsira.