...Már az autón kívülről is láttam, hogy a kormánynál egy általános értelemben nem túl megnyerő pasi ült. Az egyenes arcéle és a magassága - ami még ülő helyzetében is feltűnt nekem - ki is merítette az előnyös vonásait. A negyvenes évei végén vagy ötven elején járhatott talán, de már észrevehtően öregedő arca volt, az alkata meg a pocakos és hájas közti határmezsgyén mozgott. De a hangja és a mosolya kedves volt és - a késői óra ellenére - semmiféle riasztó nem szólalt meg bennem, mikor megkérdezte, hogy elvigyen-e. Fáradtan, már egyre többször gondolva az ágyamra, megköszöntem, rábólintottam.

Amikor beszálltam mellé, akkor kezdtem el rádöbbeni a dolog visszásságaira. Egyrészről egy nálam kétszer nagyobb ember mellé ültem be, akiről nem tudok valójából semmit se. De ekkor már koppant is a zárnyelv, én meg úgy voltam vele, hogy ha rosszat akar, akkor már úgysincs menekvés.
Nem laktam messze, de kacskaringós, szűk utakon kellett arra menni. Kellemesen társalogtunk, amíg elindultunk, aztán a lassú sétatempó közben is tudtunk, miközben néha mutattam, hogy merre forduljunk. Megkérdezte, hogyan keveredtem ki, esetleg a barátnőmhöz megyek, esetleg tőle jöttem-e. Mikor mondtam, hogy jelenleg nincs senki a képben, akkor picit szomorúan mondta, hogy ő éppen válófélben van, túl nagy gyengéi a nők, megcsalta az asszonyt.

Picit zavarban voltam, ahogy ilyen személyes témákra terelődött a szó, úgyhogy elkezdtem inkább az elgémberedett tagjaimat lenyújtani, végül keresztben áttettem a lábam a másikon. Ő egy pillanatra odapillantott, aztán mereven nézte egy másodpercre, mielőtt elszakadt volna a tekintete. Ez volt az, amikor fájóan belém villant; a nadrágom alá combfixet vettem, az villant ki, ahogy felemeltem a lábam.
Teljes zavarba jöttem, gyorsan lecsaptam a lábam, és elkezdtem habogni, hogy itt jó lesz nekem, innen már sétálok, álljunk meg én kiszállok itt-és-most, rögtön, azonnal.

Mióta abbamaradtak a találkáink az első férfival az életemben, azóta nem egy alkalommal öltöztem női ruhába. Ilyenkor mindig ott járt az agyam hátuljában a szcenárió, hogy az utcán vagy egy buliban pár szót váltunk egy szimpatikus férfial, aztán "véletlenül" lebukok és onnan már minden a helyére a kerül. Élőben viszont minden magabiztosságom odalett, teljes zavarban kapkodtam össze magam.

Sofőröm javára szóljon, hogy rögtön lehúzódott, kinyitotta az ajtót, egy szó nélkül hagyta, hogy menekülőre fogjam. Egészen addig, amíg az egyik lábam már kint volt az ajtón, mikor megszólalt
- Szerintem jól áll!
Én fel se fogtam mit mondott, kiléptem a kocsiból, már szaporáztam volna elfele, mikor eljutottak hozzám a szavai. Hátrafordultam.
- Te-tessék? - habogtam.
- Szerintem jól áll! - erősített rá. - Jobban, mint sok lánynak.
Hátranéztem a vállam fölött, félig várva, hogy rögtön gúnyolódni kezd, de semmi ilyen nem történt.
- Már értem, hogy kinél voltál ilyen későn. - mondta mosolyogva.
- Nem-nem, már egy ideje nincs bikám... - süllyedtem még alacsonyabbra, ahogy a reflexszerű válaszomba beleszúrtam a "bika" szót.
Itt már nagyon mosolygott, talán egy picit meg is nedvesítette a száját közben.
- Hiányzik?
- Már kevésbé... - figyeltem a reakcióját, miközben kezdtem felbátorodni - mióta megvan a dildóm.
Nem ugrott rám, én se rá, csak visszaintett a kocsiba, úgy beszélgettünk tovább. Az ajtót, a menekülési utat nyitva hagytam. Beszéltünk a dildóról, a méreteiről, arról, hogy a pasim átlagos nagyságú volt. Felmerült az is, hogyan feszegetem a határaimat a játékszeremmel, arra az esetre, ha méretesebb szerszámmal hozna össze a sors. Ő pedig bőszen bólogatott, érdeklődött, közbeszúrt egy-egy elismerő szót. Kiderült, hogy nagy rajongója az análnak, de nem sokszor volt rá alkalma eddig; nehezen birkóznak meg vele általában. Felizzott bennem a kívncsiság és a teljesítési vágy, de egyszerre a félsz is. Türelmesen, de láthatóan várta, hogy felkínálkozzam. Végül picit más utat választott.
- Na de elég is ebből, inkább mutasd meg magad. Lefogadom, hogy nem sok ember látott még harisnyában téged.
Pont egy épülőfélben lévő ház mellett álltunk, a kerítésbe még bele se fogtak. Megkérdeztem, hogy esetleg elkísérne-e az utcától rejtetteb oldalra. Semmi ellenvetése nem volt.

Én előrementem, míg ő egy-két dolgot elővett még a kesztyűtartóból. Hátul leült egy téglarakásra, letett maga mellé egy zseblámpát, úgy várt. Én teljesen elvakultam a lámpától, de gyorsan ledobtam a pólóm. A nadrág levételéhez már megfordultam, szépen lassan, pucsítva toltam le. Csak egy combfix és egy csipkés bugyi maradt rajtam - meg a buttplugom, de az nem látszhatott. Kezdett zavarni, hogy semmit nem látok vagy hallok tőle, de picit riszálva elindultam felé. Pár lépésre megálltam, megfordultam neki. Gyorsan lecsúsztattam a bugyim, a popsimat széthúztam előtte. Végre egy halk nyögést hallottam, mikor meglátta bennem a buttplugot. Picit megmozgattam magamban, de a sikosító hatása már rég elment, óvatos voltam. Ekkor hirtelen hatalmasat zökkentem, megfogott a combjaimnál, úgy rántott az ölébe.

Eddig nem láthattam, de már ő is ledobta a ruháit, teljesen meztelen volt. A farkát is csak érzésre tudtam felmérni, ahogy keményen nekinyomódott a fenekemnek. A hosszát nem tudtam megmondani, de vaskosabb volt, mint akár a játékszerem otthon. Egy apró csípmozdulattal hozzádörgölőztem a kemény farkához.
- Bemutatóról volt szó - emlékeztettem ártatlanul.
- Bemutathatod, hogy mire jutottál a dildóddal! - válaszolta ő. Nem tudtam vitatkozni, az is a bemutató kategóriájába esik.
Itt kezdett aktuálissá válni, hogy se síkosító, se gumi, muszáj lesz valahogy máshogy folytatnunk majd. Mikor felhoztam a témát, akkor elmosolyodott, mellette már ott volt kikészítve egy gumi és - itt felvontam a szemöldököm kissé - egy doboz naptej. Végülis megteszi, bólintottam. Nincs mentség, ezt bizony be kell vállaljam. Minden akadályt jól vett, jár a jutalma. Még egyetlen aggasztó dolog volt, ami féltem, hogy megcsáklyázza majd a hangulatot.
- Sajnos a számat is csak gumiban baszhatod - mondtam bocsánatkérően, kis mocskos beszéddel jelezve, hogy amit tudok, azt viszont megteszem neki.
- Semmi baj - nyugtatott meg -, a picsádat akarom.

Ez a pár szó teljesen felajzott, lepattantam róla, szemben letérdeltem vele. Most ötlött szembe velem, hogy a farka tényleg nem túl hosszú 12, esetleg 14 centi akár, de vastagságra több, mint három ujjamat kiteszi. Nyeltem egy nagyot, de innen már nem volt visszaút, be kellett szuszakoljam valahogy. Kicsomagoltam a gumit, szájjal igyekeztem rátolni. Nem tartom magam ügyetlennek, de jó, ha a farka harmadáig jutottam el. Picit mozogtam a makkján így, aztán kézzel tekertem végig. A picsám említése ellenére nem bánta ezt az suta kedvességet sem.

Ezután jöhettem én. Megint a hátsómat fordítottam felé, úgy huztam ki lassan a buttplugot. Egy nagy adag naptejet nyomtam ki a kezemre. Először a farkát dörzsöltem be vele, aztán két ujjat felnyomtam magamba, míg ő premier planban nézte a showt. Egyik kezemmel őt simogattam, a másikkal a bennem lévő ujjak számát növeltem lassan, miközben ütemesen mozgattam őket. Egy perc se telt bele, és már ültem is az ölébe. Minden félelmem ellenére - talán a gyakorlás, talán a buttplug huzamosabb viselete miatt - simán becsúszott. Még egy büszke kis hümmentést is elengedtem.

Először én kezdtem lassan föl-le csúszkálni rajta, de hamarosan felkapott - a farka még mindig bennem -, úgy állt fel. Pehelykönnyű lehettem neki, tényleg legalább kétszer akkora lehetett, mint én. Letett a földre, a lábaimat kézzel tolta szét, mutatva, hogy mennyire tegyem szét neki. Hátulról vett kezelésbe. Először lassan, finomabban nyomta be nekem, aztán fokozatosan egyre hevesebb mozgásra váltott. Kezei a harisnyás lábaimat simogatták, amik ő ki-be járt, és elégedetten nézelődött. Én csak kapkodtam a levegőt, kezdett minden lökése olyan erős lenni, hogy csak ellentartani neki is felemésztette minden erőmet. Az összes játékos csípőmozgás, kis körözés, amivel az első bikámat örvendeztettem az mehetett a kukába, itt én csak játékszer voltam. A farkát velem-bennem verte ki, erre kellettem neki. Egyszerre keményedtem a gondolattól és igyekeztem úrrá lenni a testemen, ahogy a fasza feszített szét engem. Ekkor lökött egy nagyobbat, én pedig - mint akibe villám csapott - kiegyenesedtem.

- Ahh...na MOST vagyok bent! - mondta ő, amíg én egy hatalmasat nyögtem.
Eddig fel se tűnt, hogy nincs bent tövig, olyan nehéz volt tartani magam, de most tényleg teljesen becsúszott, az utolsó pár centit is elnyeltem. Éreztem, ahogy a farka töve verődik a fenekemhez a lökéseinél. Rögtön el is kezdett keményen dugni, a farka teljes hosszában járt bennem. A naptejet bőven adagoltam, úgyhogy minden csapódása egy nedves tompa cuppanásban végződött, a rögtönzött síkosítónk éreztem, hogy fröcsköl, folyik minden mozdulatra.

A testem kezdte teljesen megadni magát. A fenekemnek sok volt már az aznapi torna, kezdte kilökni magából a behatolót, közben viszont az élvezettől is elkezdtem ütemesen össze-összeszűkülni. Neki is sok lehetett ennyi inger, mert éreztem, ahogy hirtelen kettő hatalmasat lök rajtam, az egész bensőm mintha egy szintet ugrott volna ettől, miközben erősen átölel. Így pihentünk, ahogy neki a farka, nekem bensőm pulzált lassan ütemesen. Még volt egy kis elintézetlen ügyem, úgyhogy a farkával még mindig bennem magamhoz nyúltam. Nem kellett sok, amíg én is hatalmasat élveztem.

Lassan kihúzta magát belőlem, nagyot csapott a fenekemre, ahogy felállt. Én úsztam a nedvességben, a saját ondóm és a naptej elöl-hátul végigcsorgott a lábamon, teljesen átáztatva a harisnyám. A kitágult lukam kapunyinak éreztem, ahogy tehetetlenül próbált összezárulni a megerőltetés után. Ahogy kapkodva tisztogatni kezdtem magam, ő visszaült a téglarakásra, szuszogva, egy elégedett félmosoly kíséretében nézegetett.
- Megérte a gyakorlás, a vizsgán is ügyes voltál!
Megköszöntem, de picit félősen meg kellett kérdezzem;
- Remélem finom voltam...?
Picit elkerekedtek a szemei, kacagósan horkantott egy kicsit. Ennyiben maradtunk, nem erőltettem a kérdést. Nem is váltottunk sokkal több szót, amíg összeszedtük magunkat, és hazafurikázott engem. Úgy tűnik, hogy már soha nem fogom megtudni, hogy élvezte-e az aznapi játékszerét...