Kezdhetném azzal, hogy akinek nem inge…

De természetesen azok úgyis tudják (gondolom én), hogy nem róluk szól eme kis szösszenetem. Formalitás. Bár, sokan egy újabb szaftos blogot várnak, szeretnének tőlem (hamarosan érkezik), nem ez lesz az. Úgy érzem, van egy dolog, melyet soha nem írtam meg, többetek viszont már igen. Nem szócséplés arról hangot adni, hogy bizony egyre több a kellemetlen ember. Itt, más oldalakon, úgy az életben is. Ők a provokátorok, a problémagenerálók. Elkezdesz egy beszélgetést, vagy a másik kezdi el, majd hirtelen abban találod magad, hogy szinte követelnek. Lásd: Adjál számot (ez még a kezdethez részben oké), utazz A-ból B-be (néha C-ben lakik a másik – lapja szint), add meg a lakcímed (10 perc csetelés után), magyarázkodj (pl. én nem tudok buszozni, mert rosszul vagyok rajta és jogsim – autóm meg nincsen) hogy miért nem utazol (holott fel sem tüntetted, vagy épp ellenkezőjét – hogy te Helyben keresel!), vidd haza az illetőt (majd akkor ha megismerjük egymást, szimpátia, miegymás), nem ugrasz 1-2 órán belül éppen bármit csinálsz (én mindig előre tervezem, és bevallom velem nehéz, de nem lehetetlen időpontot egyeztetni, mert sok dolog van az életemben), ha többször sem sikerül egyeztetni (mert amikor neki jó, neked nem – mikor neked neked jó akkor fordítva), hitegetők, eltűnősek, időrablók, képkunyerálók („nekik egy sincs fent”), kamus vagy te is (mindenki az aki nem az ilyen ember kedvére tesz), képzelgő, álmodozó, beteg, aberrált, online f*sz , mesterséges akármi , oldalon magamutogató tetszelgő (ennyi elég is lesz szerintem) stb.
ITT álljunk meg egy pillanatra gyorsan…

Na, kérem. Mindenkinek van egy élete, magán élete, család (nem férj, feleség, gyerek – feltétlen), hobbi, elfoglaltság, barátok, ismerősök, kikapcsolódás, pihenés, relax stb. Senkinek nem tartozom elszámolással az időmről, életemről, DE valós, ember és IGAZ vagyok!

Tartsuk már tiszteletben a másikat és ne zúdítsuk nyakába a nettó fel nem dolgozott sérelmeket, csalódottságot, benne keletkezett és létező dühöt… Nem könnyű a mai társkeresés, igen, tudom, vannak nagyon sokan Jók, vannak semlegesek, vannak ***** senkik. Ne általánosíts és ne légy féltékeny! Olvasd el mit akar a másik és hol, hogyan, miként, milyen formában… Nem véletlenül írtam én sem magamról kis regényt a lapomon. Aki akarja – ismerjen meg, olvasson el, kérdezzen, beszélgessünk, vagy bármi, de ne légy stílustalan, durva, obszcén, általánosító, gyanúsítgató, zaklató, nyomdafestéket nem tűrő! Ez az egész NEM erről szól. Hiszem, hogy vagyunk sokan Jó és igaz emberek, próbáljátok ti is elengedni ezeket, higgyetek abban az egyre kisebb csoportban, akik hasonlóan gondolkodnak és cselekszenek. Én sem vagyok hibátlan, Te sem vagy az, de EMBER vagyok (a magam hibáimmal) és ez a legfontosabb.

Blogom NEM vita vagy indulatkeltésre, like vadászatra íródott! Valós és szomorú napjaink hozzátartozója lett, NEM igaznak lenni. Csak az nyomjon rá, aki a fentebb leírtakkal egyetért.

Lana, kérlek, had maradjon fent! NEM az oldal ellen szól az írásom, épp az itt lévő és minden tisztességes ember mellett! Köszönöm szépen.

„Irigyeimnek” is –
Továbbra is maradok! És az is akinek eddig megismertetek, egy kib*szott hobbi CD ribanc, Jenny.

Puszillak, ölellek Benneteket! :) <3