Meleg partner híján, mi mást tehetnék, ma is bevonultam a hálószobába. A forgatókönyv ugyanaz, mint évek óta: levetkőzöm, hanyatt fekszem, simogatni kezdem magamat és azt fantáziálom, hogy egy másik férfi térdel fölöttem hatvankilencben. Békésen nyalogatja a makkomat, én pedig tövig nyomom a nyelvemet az ánuszába, gyengéden harapdálom a zacsiját, újra fel a popsihoz, aztán pofozgatom egy kicsit a nyelvemmel a bal heréjét, a dagadozó hímtag az államat csapkodja, bekapom az egész bőrtarisznyát, masszírozom az ajkaimmal, mig ujjaim nyálas popsilyukát gyúrják gyengéden, utána finoman szétfeszítem az ánuszt és a prosztatáig benyalok. Már régóta nem foglalkozik a farkincámmal, lábait egyre széjjelebb tárva, kőkemény fasszal, elfúló lélegzettel élvezi minden nyelvcsapásomat, végül nem bírja tovább, a hátára hengeredik és átengedi nekem vágyaim tárgyát, de alig nyelem le a forró, lüktető makkot, már élvez is el, ordítva pumpálja a számba a gecit, erre én is sóhajtva megyek el az ágyon, zsugorodó fütyimre, zacsimra kenem a spermámat és szórakozottan játszom még pár percig kielégült, ragacsos csomagocskámmal. Nem érzek csömört, csak enyhe kimerültséget, ahogy minden virtuális aktus után, de ha most egy igazi faszt kínálnának fel nekem, habozás nélkül, szenvedélyesen kezelésbe venném. Evés közben jön meg az étvágy!

Ezen a nyáron viszont egy érdekes elemmel bővült a fantáziatár: férfipartner igen, hatvankilenc az ágyon igen, bőnyálas kényeztetés igen, de mindez egy olyan szobában, ahol egy perce kapcsolták ki a légkondit, a lepedő még izgatóan hűvös a mesterséges klímától. Módosítom is mindenkori apróhirdetésemet: idősebb, pesti, légkondis lakással rendelkező szexpartneremet keresem hosszú távra. Hiába, a felmelegedés világjelenség!