Mindjárt kész is leszel drága...

Viktor egy goth kinézetű csaj fölött mászkált és igyekezett az utolsó beállításokat elvégezni.
Magassága 180, testalkata: husos de nem túlsúlyos,hajszín: fekete vörös tincsekkel, szemszín: kék

Egyből egy nagy csattanás és nagy üvöltés...
"Kurva élet hogy utálom az elektromos áramköröket!" üvöltötte Dr Frankenstein Viktor
"Nincsen befejezés tüzijáték nélkül ugye édes? "
*utolsó feladatokat ellátva nagy izgalom járta be a levegőt
"Kezdjük"-> mondta izgatottan Viktor és megnyomta a bekapcsoló gombot
*bootolási hang és máris felébredt az idegen entitás.
"Hiányoltalak kicsi drogom"
"Mi történt, miért vagy ilyen öreg és fekszem egy laborban ?"
"kis időbe telik amíg mindent megértesz, szabad hogy felvilágosítsalak?"
"bízok benned bármi is történt te vagy életem szerelme"-> mondta Jessica kétségbeesve
"Hát igen sokszor mondtad már ezt nekem"-mondta Frankeisten megvetve és egyből a számítógépéről indította is a 'segítséget'
A csaj felüvöltött és egyből a tudatába megjelentek új emlékek:

"Megcsókoltam a nagy szerelmemet és vele látom a jövőmet"
"Ezt pont a évfordulónkon kellett beközölnöd ki ez a tag ?"
"Hát tudod akit mondtam hogy régen nagy szerelmem volt annak az ismerőse és csak adta magát a helyzet ?"
"Adta magát a helyzet ?"-üvöltött Viktor
"Szeretsz te még egyáltalán mit szúrtam el?"-> hebegte Viktor hebegve habogva
"Te semmit, de jobbat érdemelsz nálam és..."
"Te büdös kurva megadtam mindent amit akartál és ezek után így kezeled az egészet, legalább ha..."
"kérlek ne nehezítsd meg a dolgomat még lehetünk barátok"
"Barátok persze majd irogatunk egymásnak mi ? "
"Elfogadtam hogy anyád lenézett a magasságom miatt és azt hogy apád is úgy kezelte a családot ahogy viszont ezt tőled nem vártam..."
"Utálom anyádat apádat és a nagyszüleidet és a kistesódat látom egyetlen hogy ki tud törni."
"Viszont ebből a családból nehéz lesz" - felelte mosolyogva Viktor
"Ha nem lenne covid járvány itt hagynálak de nem tehetem szóval most éjszakázni fogunk egy jót úgy is tudom sokat dolgoztál :) "- felelte mosolyogva Viktor
hosszas hallgatás után megszólalt Viktor...
"Nagy ember leszek és te nem leszel mellettem hogy lásd és remélem bánni fogod a napot ahogyan kezelted a mai eseményeket, kapcsolatunk könyvét felgyújtottad."
"lassan idő van indulnom kéne kikísérsz utoljára?"
"persze "-mondta Jessica
nagy szünet és egy srác az álmából felriadt könnyes szemekkel...
"büdös kurva"- mondta Viktor egy csiga bigás cigit tekerve azt hiszed hiányzol "KURVÁRA MÁR A MÚLTAM VAGY"

"cserben hagytalak" és könny csordult le a szép robot arcán
"Nem te hanem az a személy aki számomra meghalt"- mondta Viktor hidegen
"azok után értem megtettél ennyi mindent?"- kérdezte csodálkozva Jessica
"Nem érted az érzésért, pici drogom te voltál a világom fénye és te leszel az aki látja amit én és együtt sok mindent elérhetünk"-mondta Viktor egykedvűen
"Na és mi ez az ünneplő kosztum emlékeim alapján nem szokványos viseletem."-kérdezte Jessica zavarodva
"Számomra a motiváció hogy elvégezzem amit kell"-> felelte Viktor mosolyogva
"itt az ideje hogy az arany cikesz újra az enyém legyen" mondta kedesen Jessica
"nézzük életünk új fejezete hogy kezdődik"- mondta Viktor mosolyogva
'olyan mintha igazi lenne az egész megérte a drágább alkatrészeket venni' - gondolta Viktor
egy jó öt perc előjáték után Viktorban felgyúladt a tűz
'nézzük meg mit tud a mai technológia nyújtani számunkra embereknek'- gondolta és már is az ágyra lökte a robotot
"Nézzük megy e nekünk az előző formációk amiket átéltünk"-mondta Viktor huncutul
"Mindenre is emlékszem apuci és csak rád vágyok"-nyögte Jessica
"Jó válasz"- mondta Viktor és máris elkezdett vetkőzni
'nézzük milyen jó munkát végeztünk'-> gondolta Viktor és elkezdte nyalni azt a bödönt amit már egy ideje nem volt alkalma nyalni.
"ez olyan jól esik hiányoztál már"->nyögte Jessica
Viktor fülének ez áldás volt újra hallotta a hangot 20 év elteltével is és övé volt a siker
"csodás vagy édes" mondta a lábai közül és még jobban neki kezdett az eseménynek
'nem lehetek második a második hely az egy átok én leszek az első'- gondolta Viktor még úgy is hogy a robot az övé volt még akkor is féltette jobban mint bármi más kincsét a világon
"gyere belém már vártalak"- nyögte Jessica
"Nem kell kétszer kérni kedves" és máris bent volt ott ahol régen csak kicsit máshogy
"Gyönyörűek a szemeid kedvesem"- mondta Viktor gyönyörködve
"ezt viszont neked köszönhetem kicsi férjem"- nyögte Jessica öröm ittasan
"ha a férjed nem is de a szeretőd még lehetek és majd meglátjuk mi lesz"-mondta Viktor vissza gondolva a múltra ahol előbb mondott igent mint kellett volna
"Emlékszel még a rodeóra kedevs amit együtt élveztünk kettő cigi között amikor Valentin nap volt?"
"Csináljuk azt te az enyém én a tiéd nem akarok mással lenni ezt hidd el"- mondta Jessica és máris pozíciót váltottak
'bassza meg igazán jó munkát végeztem magam elött látom azt aki a forma adója volt eme gépnek, visszalépni én már nem fogok tényleg'-gondolta Viktor
és elkezdődött a vágta és a csaj egyre közelebb és közelebb érekzett a csúcshoz.
Viktor mindent megtett hogy a robot boldog legyen és a végén a robot neki is segített épp ugyanúgy.
Egyszerre a tüzijáték nem jött össze de mint régen a csaj ölelte át a kedvesét szépen míg az aksi bírja addig a csajszi élete folyamatban.
Szerencsére főhösünknek a történetbe volt elég pénze a villanyszámlára így nincs rossz vége az egésznek.

Aki szeretne mocskosabb történetet az kommenteljen és összedobok ahhoz mérten valamit aki akar folytatást az meg likeolja a posztomat hogy én is lássam hogy van rá igény.