A tűz fénye parázslott a fronton és a reggel baljós csöndje járta be a tábort ahol főhősünk reggeli cigarettáját készült éppen meggyújtani a lövészárokban.
'Ha a mai nap lesz az utolsó akkor legalább legyen egy jó nap'-gondolta majd egy csigás cigarettát a szájába pattintott.
Első slukk és a világ máris nyugodtabbnak tűnt viszont ez a szokatlan csend egyre jobban nyugtalanította.

Máris halott egy lövés és egy nagy üvöltést "eltaláltak ezek a szemetek" -kiáltotta társa, Máté szájából a cigi ki repült és el is taposta hirtelen és fegyverével pásztázta a vidéket.
Meg is vagy mondta mosolyogva és indította is a lövést, nagy puffanás és semmi sikoly a lövés pontosan a tüdejét találta el az ellenségnek.

Egyből rohadt is a társához akit már a doktor igyekezett megmenteni. "Mi történt hol találta el a golyó ?" "A kezén találták el az egyik fő artériájánál megoldom téged keres a parancsnok"

"Vidd el az üzenetet a következő bázisig" mondta a parancsnok miután főhősünk odaérkezett és adott neki egy levelet.

Máté elindult egyedül mert ez egy titkos küldetés volt és kerülnie kellett a feltünést.

A lövészárokba futott és igyekezett mielőbb letudni a feladatot hogy visszatérhessen a bázisra befejezni cigarettáját.(egy másikat persze mert az előzőt eltaposta)

'Gyerünk Máté mindjárt ott vagy'-> gondolta és hopp egy ellenség beugrott az árokba és máris neki nyomta a falnak Máté és elvágta a torkát egy gyerek volt még akinek elvette az életét, ami kizökkentette.
Hallotta hogy valami bepattan mellé és már rávetnie se volt ideje magát hogy az árok biztonságát megóvja.

Nagy robbanás rázta meg a háborút és Máté csak a zúgást hallotta már csak.

"Már megint ezt a régi rádiót szerelgeted édes annyira fülsüketítő tud lenni"-> mondta egy kedves hang

"Oh nem is hallottam hogy bejöttél, hiányoztál"

"csak a konyhába mentem ki butus."

Máté elmosolyodott és szerelte tovább a rádióját.

"Hoppá" hallotta maga mögött és hátranézett.
Maga elött látta a vörös hajú nála kicsit magasabb csaját ruha nélkül előtte állt csodaszép nagy természetes mellekkel (nem túl nagy alakjához éppen megfelelően).

"úgy gondolom hogy a rádió szerelés ráér később is" mondta kicsit hebegve habogva

"Jó válasz" és máris az ágyra lökte Mátét

Elkezdett csintalanul játszani Mátéval szép lassan a körmével egyre lefele ment a köldökétől a szerszámáig.

"Na melyik tábornok nem kapott ma nagy figyelmet?"-kérdezte huncut mosollyal

"Találjuk ki" válaszolta Máté huncutul és már gombolta is ki a nadrágját.

Végre a világ gondjai eltűntek a fejéből és a pillanatnak élt.

Na hát akkor vágjunk bele mondta egy szenvedélyes csók után pozíciót cseréltek misszionárius a csaj volt alul és Máté felül.

Mit szólnál egy kis játékhoz mondta miután felhúzta az esőkabátot és óvatosan behelyezte szerszámának a hegyét kiválasztotja szent helyére.

"ajaj megint a régi játék ezt mindig elvesztem" -kuncogta csintalanul

"ebbe a játékba nincs vesztes csak két győztes mert érted még a csillagokat is lehoznám az égről" mondta majd kicsit beljebb tolta majd húzta ki szerszámát.

"upsz " mondta a csajszi a következő betolásnál beljebb csúszott főszereplőnk 'tábornoka' a bázisra és már nem akarta elhagyni a helyet végre otthon érezte magát.
Melegbe és biztonságba.
Egy jó 5 perc után máris jött a nagy ötlet "szivem lovagolni támadt kedvem"-mondta szépség és Máténak nem kellett több ez volt a kedvenc pozíciója

"Én leszek a Toytown ha te leszel a Zara Phillips-em"-mondta Máté(híres zsoké és kedvenc lova)

"imádlak édes csodás vagy és egy igazi tehetség"-nyögte Máté és érezte hogy kezd közeledni

*lassabb tempóra váltott és a ritmust diktálva élvezte a nyögések hangját. "amíg ezt hallotta addig semmi se állíthatta meg az egész világot magának érezte mert az egész világ ott volt előtte"

Egyre nagyobb sóhalyokat hallott most van itt a hajrá gondolta Máté és egyből elkezdte diktálni a tempót mint még soha

Egy nagy kielégült kiáltás zavarta meg az éj csendjét de ahol voltak ott senkit nem zavart fel álmából.(mert persze este volt)
Máté is euforikus állapotba került és a tüzijátékuk megtörtént.
Máté és Léna boldogan ölelték át egymást és Máté kifáradtan bár, de sikerittasan csókot is adott a kedvesének.
"Te vagy a csillagom eme földön és nem tudom mitévő lennék a fényed nélkül, lehet a hold a legnagyobb az égen viszont a te csillagod fénye ragyogja be az éjszakáimat."
Két szerelmes pár egymást ölelve merült álomra és legalább oly szép volt mint ez az esti élményük amit együtt szereztek jó párszor már ;) .
Máté fájdalmak között kelt fel, viszont a kórházi ágy melege és az emlék amit újra élt mosolyt csalt az arcára.