Valósággá írt vágyakozás

Egy teljesen rendbenlévő étteremben
borozunk hármasban,frissen megismert
Sissynkkel. Az első pillanatok zavara
elillant,pikk-pakk egy hullámra han-
golódtunk.
Gyönyörű vagy,a hajad befonva,smin-
ked faszállító. Kis kezeid szépek,
mint mindig.Új ruhád eszméletlenül jól áll,a szoknya része nem rövid,
mégis szinte provokatív. A neccharis-
nyás combod simogatom és néha ránézek
a cipődre,arra gondolva,hogy este le-
szopom a lábad biztosan!
A Travink még férfiként egyszerű
farmer-póló kombóban tolja lazán.
Jó vele beszélgetni és élvezi a szer-telen humort.Egyébként tök normális.
Szép szemei csillognak.Van benne némi
feminin.Szimpatikus és szexi.
Sugárzol annyira szép vagy,megsem
próbálod fékezni feltünő szexepiled.
Úgy érzem rajtad,hogy nem lenne ellenedre,ha játszhatnánk vele,én pedig kiváncsian várom,hogy milyen
lehet nőként!
Sikamlósak a témák,apró érintések,
bókok,nincs értelme fokozni.
Szerintem itt az idő,ha Ti is úgy gondoljátok,hogy eldöntsük,hogyan folytatódjon ez a délután!-mondom
mindkettőtöknek. Igen,ok-válaszoljá-tok-felőlünk mehet!
Várjatok! Kitaláltam valamit,ami
szerintem mindannyiunknak megkönnyíti
a helyzetet.Megkérlek titeket valamire,ha megteszitek,akkor sokkal
egyszerűbb lesz,de mindenkinek tisz-
telnie kell a többiek döntését,és ha
mindenki biztos,akkor lépjünk tovább!
Rendben?
Persze! Mi az?-kérdezitek.
Megfogom a kezed. Szeretlek-súgom a
füledbe,és kapsz egy apró nyalást a
cimpádra.
Azt akarom,hogy látogassátok meg
együtt-csak ti ketten-a mellékhelyi-
séget,menjetek be egy kabinba!
Te Édes-mondom a sissynek-vedd le
Barby láncos bugyiját és nyaljad a
finom punciját,amíg akarja!
Aztán Te Barby-fordulok hozzád-vedd
le az Ő alsóját-ha van rajta,vedd a szádba a faszát és cumizzad!
Nem kell 2 perc alatt megint itt lennetek,de amikor visszajöttök
szerintem meglesz a válasz mindhármunknak!
Már álltok is fel,fogom a kezed,
nézek a szemedbe és bólintok egyet,
hogy mehetsz,de előtte odaintelek
magamhoz egy forró csókra!
Aztán elengedlek. Nézlek titeket hátulról,menet közben megfogjátok
egymás kezét és cinkosan hátrafordul-
tok,valamin nevettek,de már nem hallom,mert távol vagytok
Lassan telnek a pillanatok.
Rendezem a számlát,aztán visszaülök és lázban égve nézek ki a nagy üvegen
az utcára,figyelve a járókelőket,aztán a toalettekhez vezető ajtót
Te lépsz ki először,azonnal keresed a tekintetem,megvan,mosolyogsz és bólintasz,látom rajtad,hogy minden rendben,ebből már tudom a döntésed
Szerelmem és a sajátomat is!
Aki nem ismer téged,annak talán fel sem tűnik,de ziláltabb vagy,mint
mikor bementetek,valamivel pirosabb
az arcod,és mintha picit izzadt lenne
a homlokod. Visszafordulsz,hogy megvárd a travinkat,aki behúzza az ajtót magatok után-közben már megint
nevettek valamin-de a másik összeszorított kezében ott a bugyid,
megismerem a láncról,ami rakoncátla-nul hintázik.
Mosolyog Ő is,szemében öröm,viszont a
mizgásán látszik egyfajta finom fáradtság.
Nézlek titeket,ahogy vidáman közeledtek és észreveszem,hogy a nyakadon van pár cseppnek tűnő valami,látszik a fényben,és ahogy felállok,hogy kihúzzam a széked,látom,hogy fehér nyálkás cseppek.
Amikor hozzám érsz,türelmetlenül markolom meg a csípőd és húzlak magamhoz,hogy elvegyem az előbbi szerelmes csókunk párját!