Egy domina arca

Talán az egyik legizgalmasabb Tinder randim volt, és nem sejtettem mi lehet a “maszk” mögött.
A netes beszélgetésünk nagyrészt élcelődésből állt, na meg abból, hogy kiderítettem: Hanna nem veti meg a jó szexet, alkalmi partnerekkel sem, csupán csak kevés arra méltó férfit találni szerinte, így többnyire kénytelen a játékszereinél maradni. Ő egy olyan nő volt, aki azt hangoztatja, hogy lényegében nincs is igazán szüksége férfiakra, hisz a legtöbben csak hátráltatják a balfaszságukkal, nem elég tökösek, vagy csak szimplán hülyék, és legfeljebb arra alkalmasak, hogy időnként - ha úgy tartja kedve - használja a testüket, ha már ők maguktól úgy se tudják hogyan kéne jól használni. Ez a stílus nem a kedvencem, de Hanna túl szexi volt ahhoz - a sötét szemeivel, dark stílusával és a tökéletes körte alakjával - hogy ne akarjam meghódítani. Megfogott a kihívás.

A személyes találkozónkon kissé más volt, kevésbé éreztem erősen azt a lekezelő stílust, viszont hosszasan ecsetelte a szerencsétlen exei es udvarlói történeteit, én pedig viszonylag keveset szólva hagytam kibontakozni, hogy előadhassa magát.
Miközben beszélt, gyakran tűrögette hosszú fekete egyenes haját, vagy épp a bőr szoknyáját igazgatta a keresztbe tett, formás combjain, ami a neccharisnyán átnéző halálfej tetkóval, és magas talpú szöges cipőjével eleve feltűnő jelenség volt a kis kerthelyiséges kávézóban. Főleg hogy megjelenése mellett a beszéde sem volt kifejezetten visszafogott. Ahogy a feltolt cicijeire tévedt a szemem, megállapítottam, hogy bár nem nagyok, de tesz róla, hogy annak látsszanak…
A fekete szerkójában igazi domina hatását keltette, miközben már arról beszélt, hogy miként fogyasztotta el rongyként eldobott exeit, akik azóta is a kegyeit keresik.
“Na és engedtél utólag bármelyiknek?”
“A nem az nem! Ha vége, VÉGE!”
“Aha, szóval akkor nem engedted meg egyiknek sem, hogy visszakönyörögje magát az ágyadba, csak hogy használhasd, amíg nincs más?” - tettem fel a gúnyos kérdést.
Elkerekedett a szeme, de végül egy félmosollyal annyit felelt:
“Nem nyilatkozom.”
“Na de ki dugott kit? Az eddigi sztorik alapján még a fasz is nálad volt, bár fizikai értelemben talán csak felcsatolhatós.”
“Nem vagy te egy kicsit szemtelen?” - kérdezte rosszallóan mosolyogva.
“Bunkónak szoktak mondani. De akkor te voltál felül, ugye?”
“…Szeretem, ha úgy van, ahogy én akarom.”
“És akaratod szerint innál még bort? Mindjárt zár a hely.”
“Nem tudom, te akarsz inni?”
Láthatóan kissé zavarba hozta a könnyed magabiztosságom.
“Mióta vagy te kiváncsi a férfiak véleményére?”
“Bekapod…”
“A felcsatolhatósod? Inkább kihozok egy utolsó pohárral még.”
Besötétedett, ő pedig erősen kémlelt a szúrós tekintetével. Átható és mélyre látó pillantás volt a sötét szemeivel. Amíg elfogyott az utolsó pohár bor, előrukkolt egy kis sztorival: több olyan kis “biojátékszere” is volt az utóbbi évben, akik a lábát és punciját csókolgatva dolgoztak meg érte, hogy jutalmul TALÁN egy kicsit élvezhessék a “csodapuncit”.
“De nekem ez nagyon bejött mindig is… Dominának tartom magam. Na megijedtél?” - vetette oda.
“Nem kifejezetten, de én meg dom vagyok.”
“Jaj de sok fiú hiszi ezt magáról, haha!”
Nem lepődtem meg ezen, de izgalmasnak tartottam. Főleg a terveim fényében.

Nemsokára elindultunk a park mentén, én pedig felajánlottam, hogy folytassuk az estét nálam, már ha érdekli egy finomabb bor is a hűtőmből.
“Nem megyek szobára első randin! Miből gondoltad te hogy csak úgy felmegyek? De kurva bátornak hiszed magad…”
“Abból gondoltam, hogy szereted a bort, és élvezed a társaságom… na meg csak 10 óra van, én pedig itt lakom, épp amerre sétálunk. Nem tűntél beszari kiscsajnak eddig, mitől félsz?”
Amikor kinyílt a lakásom ajtaja, és a szűk, sötét előszobában megálltam előtte közel, ismét elhangzott a kérdés, de már másképp:
“Félsz, Hanna?”
“Félnem kéne?”
Már abból kitalálhatta, hogy emberére talált, hogy az ekkor elcsattanó első csókkal egyúttal a falhoz szorítottam.
“Óóó de cuki, nagyfiú, csak nem próbálsz ledominá…”
- de torkába fojtottam az utolsó szót egy nyakszorítós ismétléssel. Az arcát elnézve nem volt egyértelmű, hogy most felizgattam, vagy ez túl sok volt.
“Nem, csak bort próbálok tölteni, de útban vagy” - búgtam a fülébe, majd arrébb tessékeltem egy határozott mozdulattal a hűtő mellől. Miközben bort töltöttem, kényelembe helyezte magát a nappaliban.
Ha csak brat lenne, még durvább lettem volna ezután, de ismerve az előéletét, nem akartam túltolni. De azért folytattam.

Ügyesen tartotta magát, több hasonló jelenet után, egy óra beszélgetést követően egy csók hevében kitapintottam, hogy teljesen el van ázva.
Ő pedig ezután látva a nadrágban feszülő farkam, úgy gondolta, kezébe veszi az irányítást.
Domként különös volt, de mégis tetszett, ahogy erőből letepert a kanapén, és szabaddá tette a farkamat is. Hagytam magam. Nem szarozott, fölém térdelt, félrehúzta a bugyiját, hogy rögtön beleüljön, de nagy meglepetésemre mégsem tette, csak végighúzta a forró és nedves punciján a farkam, aztán elengedte, lecsúszott rólam, és vadul szopni kezdett.
“Még hogy domina… csak erős kézre volt szüksége és élvezi az alárendelt szerepet.” - gondoltam magamban, miközben elégedett mosollyal élveztem, és ráfogtam a hajára. Na ezt már nem hagyta: erősen rászívva megharapta, majd egy hirtelen mozdulattal felkelt, és beleült a farkamba. Azonnal tövig.
Nagyhangúnak gondoltam. De nem ennyire.
Szinte felordított ahogy kitöltöttem, majd bazmegolva riszált és ugrált rajtam kegyetlen tempóban. Már épp átvettem volna az irányítást, amikor egyszer csak lehajolt, a letolt nadrágomból kihúzta az övem, és a nyakamhoz szorította kétoldalt tartva, amit meglepődve hagytam, miközben folytatta a kegyetlen lovaglást. Szikrázó szemekkel néztük egymást közelről, úgy nézett a szemembe, mint aki meg akarja mutatni, hogy ural. Markoltam a széles csípőjét, majd amint szabaddá tettem a melleit, ő kezdte az övvel elvenni a levegőm.
“Ehhez én már túl dom vagyok” - gondoltam magamban, és hirtelen felkeltem, megtartva Hannát, és az ágyra dobtam.
“Ahhhh mit csinálsz?” - szólt rám kizökkenve, miközben a kezéből a kanapé mögé csúszó övemért nyúlt.
“Megbaszlak, azt csinálom.” - mondtam, majd hátulról, visszatoltam belé a farkam, hogy egy ártalmatlannak tűnő kutya póz után a kanapéba döngöljem, áttéve a bőr övet az ő nyakára. Ha magánál lett volna, valószínűleg ezt már nem hagyja, de így nem tudott mást tenni, mint remegve kapaszkodni a kanapéba.
Percekkel később nézett csak hátra rám:
“Te engem nem baszhatsz meg így”
Nem feleltem, csak folytattam, ráadásul pár perc múlva, misszionáriusra váltáskor, a nyakát fogtam, mikor a csúcsra ért, mintha csak a szemkontaktus, vagy épp a nyakfogás kellett volna az orgazmusához, ami után én is egyből a testére élveztem egy kurva nagyot. Extázist éreztem, amiért így hódítottam meg.
“Neked csak kellett valaki, aki végre leural, nem vagy domina, ne áltasd magad” - mondtam neki, miközben a spermám törölgette magáról.
“Nekem te ne mondd meg! Nem is dughatsz meg így többször.”
Reggelig még kétszer intéztük el egymást hasonló módon. Egyedül térdelni nem szeretett, és az alázatos szemkontaktust, de minden másban pont olyan kis leuralható tüzes vadság volt, amit szeretek.
Azon a héten még háromszor találkozunk. Olyan libidója volt, mintha nem tudtam volna kielégíteni… Hiába élvezett kurva nagyokat, és hasították fel a hátam a fekete műkörmök, miközben mindent eláztatott…csillapíthatatlan állatias vágy volt ebben a nőben.
Később, az erkélyen cigizve még elmesélte a hétvégén, hogy nagyon próbálkozik nála a vanilla alárendelt exe, akivel legutóbb szakított és porig alázott, mert nyámnyila, és a szex se volt vele elég. De hát ő nem is érti, miért nyomul ez a nyomorult srác, a nem az NEM ugye…
Aznap még hajnalig tartott a szexmaratonunk. De a jövő héten gyanús csend következett.
“Mi történt, Hanna?”
“Hát végül visszamentem hozzá.”

Hozzám pedig a korábbi tartós szexpartnerem jött vissza, mert ismét szingli lett. A sors elintézte, hogy gyorsan kárpótolva legyek, és keserűen nevethessünk vele a “domina” Hannán.

*vége*