Ott a szobájában

Ott állok a szobájában meztelen,
mögém lép a félhomályban csendesen.
Jobb karját a mellkasomra,
balját csípőmre teszi,
lassan elindul két keze,
néha megáll egy kicsit.

Nem szólok, csak sóhajom száll,
ha érzékeny pontot talál.
Meg is áll, mert a mellbimbóm
érintésre kemény lett,
érzi ő, hogy jó helyen jár,
cirógatja-élvezem.

A baljával két farpofám
símogatja, míg rést talál,
onnan elhúzza kezét
és szám elé rakja,
szopogatni kezdem mohón,
kiveszi nyálasan.

Jobbja rászorul nyakamra,
megfog, szinte fojtogatva.
Ánuszomba hatol ujjal,
kicsit vár, hogy ellazuljak.
A szorításon jobbja enged,
végre friss levegőt veszek.

Aztán ellök, ágyra esem,
hátra kötözi két kezem.
Leránt a földre,
térdem a padlón,
puha fekhelyén
pihen mellkasom.

Olajat csorgat seggemre,
úgy nyúl felém keze.
Becsúszik két ujja,
majd utána három,
finoman mozgatja,
nem mondom:Imádom.

Lassan kitágul nyílásom,
élvezem, pedig nem is látom,
csak érzem,
ahogy síkos ökle
belémhatol, az ánuszom
teljesen kitöltve.

Nem tudom hol jár az esze,
mélyen mozog bennem keze,
s én majd elájulok,
míg vonaglik testem,
szabad keze farkam veri,
elélveztet engem.

Összerándul a lyuk seggemen,
meg is szorul keze bennem,
nem mozdítja vár,
hogy ellazuljak,
záróizmom, mikor enged,
finoman kihúzza.

Aztán farkát nyomja oda,
hol még nedves keze nyoma.
Megbasz vadul, s közben
fojtogatni kezd,
félájultan rángatózom,
mire elélvez...

...Ott állok a szobájában felöltözve,
ő az első, ki fenekem megöklözte.
Nem várok, csak elköszönök.
Legközelebb, majd, ha jövök
tudom mire számíthatok,
de már várom azt a napot,
a sok kéjes pillanatot.