A bébiszitter

Akkor már tizenöt hónapja nem szexszeltem.

Kiszőrösödött a tenyerem annyit rejszoltam de a nejem oda se bagózott. A terhesség harmadik hónapjában közölte, hogy a szexnek annyi, mert neki így fáj. Várjak.

Vártam a szülésig. Csodás volt, a világ legszebb gyereke lett a miénk, de a szülés után a doki rám szólt: - Még hat hétig nem lehet, mert a gátseb érzékeny.
Vártam hat hetet, készülve, hogy a csoda beüt, de a nejem megmakacsolta magát, mert a melle túl érzékeny volt, és egyébként is kellemetlennek tartotta, hogy csöpög a teje.

Vártam még hét hónapot, amikor a gyerek lejött a ciciről. Hátha én kerülhetek a helyére, de ekkor a nejem úgy érezte, hogy nagyon meg van csúnyulva és nem hitte el, hogy pont őt akarom megbaszni. Arra kért, hogy várjak.

Vártam egy évet, hogy helyreálljon az önbizalma, de ő közben nasizgatott, TV-zet, rám oda sem bagózott, de felszedett még 15 kilót. Mikor jeleztem, hogy nekem így is kell, azt mondta, hogy benne semmi vágy. Várjak még egy kicsit.

Vártam, közben dolgoztam, mint az állat, mindent elé hordtam, mert hátha megszán, és legalább leszop, de nem… Mert az őt megalázza és lealacsonyítja, ha ezt kell megtennie és lehetnék megértő, és igazán ne sürgessem. Várjak.

Úgyhogy vártam… Közben talált munkát, a gyerek bölcsibe került később óvodába. Én néha próbáltam odabújni, de vagy fáradt volt, vagy túl stresszes a meló miatt, vagy szimplán közölte, hogy megőrjítem az örökös szexmániámmal, holott akkor már három és fél éve nem láttam puncit.

Mivel sok volt az elfoglaltság, néha későn végzett és én is sokat melózva nem tudtam a gyerekért menni, a nejem felvetette, hogy alkalmanként béreljünk fel egy bébicsőszt. Én mondtam, hogy felesleges, mert a gyereknek van két nagyapja, két nagyanyja, számtalan nénikéje és bácsikája, de a nejem úgy vélte, hogy a mi gondjainkkal ne terheljünk másokat…

Úgyhogy kerestünk egy bébiszittert.

Nem volt könnyű!

A nejem fejébe vette, hogy azért kell a szitter, hogy majd jól megcsalom vele, holott, ha jobban megvizsgáljuk nekem eszembe sem jutott senki felbérelni, hogy pénzt adjunk olyasmiért, ami a mi dolgunk, és amit józan szervezéssel a családon belül is meg lehetne oldani, de ugye ha nem tudtam menedzselni egy szimpla szopást magamnak ennyi év alatt, miként ugathattam volna ebbe bele.

Mégis valahogy én lettem a hunyó, úgyhogy a bébiőrség tagjai gyakran cserélődtek és bár egyik bányarém, rútabb volt, mint a másik a nejem elette az ő életüket meg az enyémet is, mert bár ő nem akart velem dugni, de vindikálta magának a jogot, hogy másba se mártsam meg a farkam.

190 magas vagyok, olyan, mint egy téglafal, a szemem zöld, és három mérnökdiplomával a nők igencsak szerettek volna megfektetni, de én idióta nem néztem se jobbra, se balra, vártam a csodát, amikor egy nap, majd a nejem felismeri, hogy milyen jóravaló pasija is van.

De ez a felismerés késlekedett. Nekem meg kezdett szálkás lenni a tenyeremen a bőr.

A megannyi hercehurca és megszámolhatatlan öregecske, csúnyácska, görbe, csipás nörsz után a nejem Szilvi mellett maradt meg. A leányzó vörös volt, szeplős, fehér bőrű, alacsony, kerekded seggű, a mellei már is anyásan megereszkedettek. A nejem tekintetén látszott, hogy elég rondának tartja, hogy beengedje a házunkba, ugyanakkor elég szolgalelkű is, volt, hogy mindent elviseljen, amit a házisárkány ráömlesztett alkalmazóként.

Szilvi udvarias volt. Engem Zoli bácsinak hívott, holott épp csak kilenc évvel voltam idősebb nála, míg a nejemet Edit nénizte. Patríciával, a kislányunkkal, pedig annyira gyorsan feltalálta magát, hogy mire észbe kaptunk már be is illeszkedett.

Mikor kellett szóltunk és ő babázott.

A nejem idővel lecsendesedett, nem hajtotta, és kapcsolatuk pár hét alatt átalakult emberivé, már-már meghitté.

És itt kezdődött az én kálváriám.

Bár lassan benőtt a makkom és féltem, hogy köröm nő rá, Szilvit az első időkben nem nőnek láttam, csak valakinek, aki azért van ott, hogy a nejem végre ráérjen, felszabaduljon és emiatt – talán – leszopjon.

Tévedtem.

Szilvi miatt egyre többet mert vállalni, és a fáradtság már nem alkalmi jelleggel jelent meg az ágyunkban, hanem nagy betűsen minden percben. Én pedig elcsüggedtem, majd egy nap azon kaptam magam, hogy nem a nejemre várok, hanem…
…bárkire.

Emlékszem ez a vibrálás egy keddi napon kezdődött.

Igen! Jól emlékszem, mert hamarabb értem haza, holott későn kellett volna, a nejem pedig még dolgozott. Így mikor hazaértem Szilvit ott találtam a szobában, amint olvasott. Patricia - a lányunk - pedig mellette aludt a kanapén.
Szilvi apró szoknyában és könnyű blúzban üldögélt, ami kiemelte hatalmas melleit és azt a tényt, hogy a lábai formásak. Én egy pillanatra megálltam a nappali ajtajában, letettem a holmim, majd odalopakodtam és csendesen a kislányom hasára hajtva a fejem, hallgattam, ahogy szuszog. Majd apró puszit adtam az arcára. Mikor felemelkedtem, elkaptam Szilvi pillantását. Ő – nem is tudom miért – de elpirult és gyorsan maga alá gyűrte a szoknyáját, holott már eleve is maga alá volt gyűrve. Lesütötte a szemeit, majd újra visszanézett rám és valami elemi és döbbenetes vágy volt benne, amit észre kellett venni.
Zavarba jöttem, mert nem tudtam mire vélni a dolgot.
- Minden rendben? – érdeklődtem suttogva.
- Minden – súgta vissza mosolyogva – ma nagyon nyűgös volt így játszótereztünk, ahol elfáradt. Későn jöttünk haza, vacsi, majd lefürdettem, aztán elaludt.
- Feleségem?
- Edit nénivel beszéltem, nem tudja mikor jön. Valami meeting lesz, ami sokáig tart.
Közben folyamatosan tartotta a szemkontaktust, amit eddig soha nem tett.
- Most már itthon vagyok, ha van dolgod, nyugodtan mehetsz.
- Köszönöm Zoli bácsi. – mosolyodott el újra, azzal felállt a kanapéról és közben úgy előre hajolt, hogy mélyen a dekoltázsába tekintve megcsodálhattam azt a két bitang nagy mellet.
A vágy olyan elemi erővel rohant le, hogy alig bírtam magammal. Olyan gyorsan állt fel a farkam, hogy azt hittem felrobban a gatyám. Elképedve konstatáltam, hogy bár eddig egy percig sem néztem rá úgy, mint nőre, most azon kaptam magam, hogy de nagyon meg tudnám baszni. A vörös amúgy is a gyengém, imádom a szeplőket – amit a nejem egyáltalán nem tudott – így az iménti hentai-os szemezés és a telt, hatalmas mellek okozta sokk miatt félő volt, hogy beleélvezek a nadrágomba.
Szilvi felegyenesedett, miközben felmérte, hogy láttam amit kellett. Nyújtózkodott egy nagyot - de elgémberedtem – suttogta, miközben a mellei majd szétszakították a vékony blúzt.

Rajta feledtem a szemem, szó se róla.

Ringó járással kiment a szobából, az ajtóban még visszanézett a válla felett, majd pár pillanattal később hallottam, ahogy csapódik a bejárati ajtó és ott maradtam egyedül, álló fasszal, tele valami megfoghatatlan és eszelős vággyal, amit csak akkor lehet csillapítani, ha az ember kiveri a farkát.

Kézbe vettem a picit, felvittem a saját ágyába és az órára nézve konstatáltam, hogy késő van. A farkam még mindig kínzón feszült így zuhanyozás után leültem a számítógép elé, és érzéki blow-job pornóra vertem ki a farkam, azt képzelve, hogy Szilvi szájába élvezek bele.

Őrület volt.

Pár napig nem láttam, mert csak akkor jött, ha hívtuk.

A nejemnek nem volt dolga, én is időben jártam haza, így eltelt vagy két hét, amikor megint keresztbe álltak a határidők és se Edit se én nem értünk rá. Persze én közben minden nap próbáltam bejutni az édenbe, de minden nap kiűztek onnan, így minden nap fantáziáltam, és elképzeléseim tekintve bármikor elmehettem volna pornófilm rendezőnek.

Annyit rejszoltam Szilviről ábrándozva, hogy épp csak nem lett izomgyulladásom…

Volt vagy tíz óra, mire hazaértem. Feleségem sehol, mindenhol sötét, csak a nappaliból szűrődött ki egy kis fény.

Letettem a táskám, kibújtam a cipőmből. Felmentem megnéztem a gyereket. Betakargattam… adtam neki puszit, de óvatosan, fel ne keltsem. Majd vissza a földszintre.

Szilvi ott aludt a kanapén, mellén egy könyv. Könnyű melegítő volt rajta, az a kapucnis forma, amin vörös haja szinte világítva terült el. Zoknis lábát féig maga alá húzva, hason feküdt. A szobába csak egy éjjeli lámpa derengett, sejtelemnyi fénnyel bevonva mindent. Néztem az alvó arcát és azt, ahogy lassan veszi a levegőt. Most valahogy másnak látszott. Szépnek, szinte erotikusnak. Nem értettem, de elfogott a közelében a fullasztó és elementáris vágy. A farkam követelőzött, de erőt vettem magamon.

Odaléptem hozzá.

- Szilvi! – szólítottam meg halkan, de nem reagált. – Szilvi – érintettem meg a vállát, ami olyan érzés volt, mintha áramütést kaptam volna.
Lassan nyitotta ki a szemeit
- Elaludtam – motyogta kedvesen – Szép estét Zoli bácsi. Mennyi az idő?
- Mindjárt negyed tizenegy.
- Edit néni? – ült fel – tekintetét az enyémbe fúrva.
- Gondolom, dolgozik. Gyere – fogtam meg felém nyújtott kezét, hogy felsegítsem. A keze, eddig fel sem tűnt, apró volt és hűvös tapintású. Ahogy felsegítettem egy futó pillanatig hozzám simult, közben mélyen a szemembe nézett. Talán a mellemig ért. Én 190 magas vagyok, ő talán ha százhatvan.
- Köszönöm. – suttogta elkapva a tekintetét, majd megfordult és lehajolt a könyvért. Kerek feneke szinte hozzáért a farkamhoz, ami megint önállósodott és egyre jobban követelte, hogy vegyem elő és tegyem be ennek az édes kis vörösnek azonnal.
- Ugyan. – mentegetőztem és udvariasan hátrébb léptem, holott minden idegszálam azt követelte, hogy kapaszkodjak bele a derekába és húzzam fel a farkamra, amíg visítva el nem élvez.
- Tudja Zoli bácsi – fordult felém – túl sokat dolgozik. – közben a szemembe nézett és elém állva megemelte az állát. Éreztem az illatát, ami szinte elbódított. – Edit néni is, de ő gyakrabban van itthon és akkor is szokott engem hívni, így látom, hogy Zoli bácsi agyonhajszolja magát.
- Kedves vagy, hogy ezt mondod.
- Vigyázzon magára. Sokat stresszeli magát és látom, hogy néha mennyire szomorú.
- Köszönöm, hogy aggódsz értem. – Krákogtam zavartan. Mégsem mondhattam neki, hogy nem szomorú vagyok, hanem boldogtalan, mert a nejem frigid.
- Miben segíthetnék? – nézett fel rám olyan vágyakozó tekintettel, hogy ha kicsit bátrabb vagyok rögtön rávágom: - szeretném, ha most azonnal leszopnál. - De végül csak kussoltam, ő pedig elkapta a pillantását, majd némán kiment a szobából és csak az ajtó csapódását hallottam.

A fürdőből automatikusan ültem a géphez és big tits red head pornóra vertem ki kétszer a farkam, hogy megnyugtassam a lelkemben tomboló éhező állatot.

Hetekig nem láttam, bár tudtam, hogy majd minden másnap nálunk van.

Sokat gondoltam rá.

Tárgyaláson, meetingen, üzleti úton… örökké róla fantáziáltam. A nejem magasról tett rám, gyakorlatilag bárki elcsábíthatott volna, de azt éreztem, hogy Szilvit szeretném megkapni.

Három hét múlva a nejem kétnapos konferenciára ment és pedig pénteken későn értem haza.

Tudtam, hogy ott találom és szinte felrobbant az ereimben a vér, mikor kinyitottam az ajtót. Arra gondoltam: - mi lesz ha?

A szokásos sötétség és csend.
A gyerek a szobájában aludt békésen. Hosszan álltam a kiságy előtt. Csodáltam a szuszogását és kicsit megfeledkeztem a saját nyomoromról.
Szilvi lépett be.
- Jó estét – suttogta.
Szinte markolható volt a sötét, csak az ajtórésen át derengett be némi fény.
- Szia – suttogtam vissza. – majd újra kislányom bámulásába feledkeztem.
- Ma jó kedve volt - lépett mellém. – gyorsan el is aludt.
- Menjünk ki, ne keltsük fel – érintettem meg a derekát óvatosan, de ez is elég volt, hogy szinte azonnal felforrósodjak.
Ringó léptekkel ment előttem a folyosón és én függőként néztem miközben arra gondoltam, milyen csodás lenne most belepuszilni a nyakába a rengeteg vörös haj tövében.
A nappaliban felszedte a dolgait a kanapéról és betette a hátizsákjába.
- Csináltam vacsorát. - suttogta elém lépve.
- Köszönöm. – suttogtam vissza, miközben fojtogatott a vágy.
- Ha kellek – nézett fel rám – szóljon. Tudja! Azonnal jövök. Edit néni csak holnap este érkezik meg.
- Nagyon kedves vagy. Feltétlen szólok. – mosolyodtam el zavartan, miközben minden sejtem azt követelte, hogy öleljem meg és csókoljam kifulladásig.
- Jó éjt. - Hajtotta le a fejét… Édes illata volt, mint aki frissen fürdött és most jött a zuhany alól… Majd ellépett mellettem szótlanul…

Hallottam, ahogy az ajtó becsapódik.

Úgy éreztem magam, mint aki lelkileg teljesen kész van.

Ott álltam elhagyatva, a társas magány mélyére űzve, férfierőm teljében, egy gyerekkel, egyedül egy házban, nehéz és kegyetlen vágyaktól legyőzve.
A farkam lüktetve könyörgött, hogy üljek le a gép elé és pornót nézve addig kínozzam magam, amíg teljesen el nem fog a céltalan önkielégítések mákonya.
A fürdőben lassan mosakodva csak Szilvi járt az eszemben. Minden porcikám remegett miatta. A szobában csak a monitor fénye világított be mindent és a székben elterülve szinte automatikusan kattantottam a kedvenc oldalamra és írtam be: red head anal.

Pár kattintás után önkéntelenül egy vörös lánynál álltam meg, akinek fehér seggébe lassan tolta be egy faszi a farkát…

És ekkor történt meg a csoda…

…édes illatot éreztem. Hátulról egy pici kéz nyúlt előre és finoman rámarkolt a farkamra, miközben a fülembe suttogta.

- Inkább engem kúrj meg Zoli! A tiéd vagyok…

A lélegzetem is elakadt. Éreztem az illatát, a haját, ahogy a börömhöz ér. Ahogy oldalra fordultam a számra tapadt és finom, érzéki csókot adott.
Felálltam, de ő nem engedte el a farkam. Ahogy apró termetéhez simulva egyre érzékibben csókolóztunk, lassan elkezdte kiverni. Egyik kezemmel megragadtam a fenekét a másikkal pedig a mellét. Istenem. Csodás finom volt a bőre.
Magamhoz szorítottam. Megemelte a fejét, mélyen a szemembe nézett.
- Annyira vártam már. Azt hittem nem kellek. – rebegte halkan. – Pedig…
- Gyáva voltam – suttogtam. - Ha tudnád mennyit gondoltam rád.
- Tudom, hogy egyedül vagy. Tudom, hogy nem kapsz semmit… De most… Én. - azzal a szemembe nézve nagyon lassan letérdelt elém, és egyetlen, érzéki és felfoghatatlan finom mozdulattal, tövig benyelte a farkam. Azt hittem menten beleélvezek a szájába. Ujjaival gyűrűt formázva, a szájával egyszerre mozdult, újra és újra a torkáig engedve. Életemben így még senki sem szopott le…
- Istenem de finom vagy. – hörögtem az élvezettől – Hányszor elképzeltem…
- Én is sokszor. – vette ki a szájából - Alig vártam már, hogy megkérj rá - szuszogta, majd végig nyalta teljes hosszában és újra benyelte… a nyelve finoman játszott, az ajkai hűvösek voltak a szája forró.
- Szopj le édes. – markoltam bele a hajába és néztem, ahogy lassan és érzékien kényeztette a farkam. Őrület finoman csinálta, féltem, hogy egyik pillanatról a másikra beleélvezek a szájába és ezt az egész álom elvész, eltűnik. – Magamhoz húztam és a szemébe nézve mondtam: – Ki akarlak nyalni!
Csókolózva botladoztunk el az ágyig.
Mellei, bár hatalmasak voltak, nem lógtak, döbbenetesen feszes mód álltak, mint az ikertornyok. Elveszve köztük puszilgattam, csókoltam őket.
- Jaj de finom – nyögdécselte – még! Csináld.
Lassan vettem birtokba. Élveztem a selymes puha bőrét, ahogy lehunyt szemmel élvezte, hogy kényeztettem. Vígig pusziltam a testét, majd a két combja közé feküdtem. Lábait a vállamra tettem és aprókat harapva a combja belső felébe közeledtem az illatos éden felé.
Csodás, kicsit telt, feszes puncija volt, és amikor belecsókoltam, hangosan felnyögött.
- Ezt akartam… Mióta vártam – suttogta, saját melleit simogatva. – Csináld... kérlek… - túrt bele a hajamba.
Csiklóját a számba véve nyelvemmel puhán, de határozottam kényeztettem. Imádok nyalni, így néha apró puszikat adtam, máskor a nyelvem mélyen betoltam. Szinte csókolóztam vele, miközben éreztem, hogy lassan remeg a teste… Először mutató ujjamat dugtam be a puncijába, miközben a csiklóját szopogattam, majd a középsőt a seggébe.
- Istenem. Igen! Még! – nyögte.
Éreztem, hogy közeledik. Gyengéden morogva nyaltam. Bő nyálat folyatva a mutató és középső ujjam a punciba, a gyűrűs és a kisujjam a seggébe mozgott folyamatosan, miközben a csiklóját szopogattam, nyalogattam…
Belemarkolt a hajamba, megemelte a csípőjét, térdei összezárultak. Szinte megfojtott a szorítása. De tovább nyaltam azt a végtelen fínom, édes kis punciját.
- Igen! Igen! – nyögte – El… el… elmegyeeek…
Éreztem, ahogy a puncilé szinte elönti a szám…
Azzal a lendülettel megemelkedtem, majd mindenféle teketóriázás nélkül, tövig betoltam a faszom a puncijába…

Azt hittem az ég szakad rám.

Évek óta nem éreztem ezt.

Intenzíven forró volt, mint a vulkánok szíve. Magába fogadott, szinte feloldott, ahogy magamhoz öleltem és újra, meg újra tövig betoltam abban az édesen finom, szűk kis pinájába. Hosszú percekig járattam benne a farkam, aztán hozzá bújtam, szorosan magamhoz öleltem, kiélvezve a misszionárius póz minden finomságát.
- Istenem édesem – suttogtam a fülébe. – Annyira kívántam. De az enyém vagy.
- Kérem… Még. - Suttogta. - Basszus…
- Igen! – morogtam a fülébe. – épp most baszlak meg.
- Ó igen. Bassz meg… jaj… Aaaa… elmegyek. Megint… ááá… - azzal újból átszaladt rajta a remegés, és néztem az arcát, amint átadja magát az orgazmusnak… - Végem... lihegte… kicsinálsz… - nézett a szemembe
- Ülj bele a farkamba. – kértem miközben kihúztam belőle.
Egyszerre mozdultunk és átfordulva az ölembe találta magát. Hátra nyúlt és megmarkolva magába tette.
- Baszki. Mennyit masztiztam ezt képzelve – mondta mosolyogva a szemembe… - Annyiszor elképzeltem, hogy végre megkúrsz.
Micsoda nő. Futott át rajtam. A mindennapokban csendes és félszeg, de itt az ágyban, mint egy pornóbestia.
- Hónapok óta te vagy minden álmom. – markoltam meg a fenekét és kezdtük el lassan ringatni a gyönyört. – De ez… alig bírom…
Őrületesen finoman lovagolt meg, minden alkalommal a farkam teljes hosszában belemerült abba a finom punciba, amit néha még meg is szorított.
- Nekem sincs… sok… - suttogta – megőrjítesz. Imádom a farkad. - Fejét felvetette, mikor megmarkoltam a melleit és csak a csípőjét mozgatva, szinte önkívületig ringatva nyársalta fel magát a farkamra, ami már szinte fájt úgy állt. – Úr… Isten… - támaszkodott meg a mellemen… - Is... te... nem… - azzal, meg-megrándulva, csukott szemmel, újra és újra elélvezett, és én csak csodáltam, ahogy egyik őrült orgazmusból a másikba bukott, az önkívület határáig, majd a mellemre roskadt zihálva és kimerülve… - Azta. – lihegte - Engem még így nem basztak meg. - Érzékin megcsókolt, majd huncut mosollyal a fülembe suttogta. – Le akarlak szopni édes… Élvezz bele a számba!

Ahogy ezt kimondta majdnem elsültem.

Kicsit följebb ültem az ágyon, hátam a falnak vetve, ö pedig csodásan pucsítva bekapta a farkam és nagyon lassan nyelte be, egyre mélyebben… Éreztem, ahogy a torkában elértem a nyelőcsövet, ami szorosan és feszesen fogadta be a makkom. Szája a farkam tövénél… majd vissza és újra tövig… Aztán finom kézimunkával elkezdte kiverni végül brutálisan elkezdett szopni… Azt hittem a világ összedől olyan finom volt. A gerincem mélyén indult el, és minden kontrolt elvesztve adtam át magam neki. Belemarkoltam a hajába, úgy húztam magamra. Mikor érezte, hogy jövők újra benyelte mélyen és én lüktetve, szinte bénultan a gyönyörtől élveztem bele a torkába…

Minden cseppet lenyelt… pár apró mozdulatot még tett, lassan szopva a farkam, majd elnyúltunk egymás mellett, a másikat simogatva.

- Miért nem csináltuk ezt hamarabb? – kérdezte.
- Nem tudom. Én gyáva voltam, te túl udvarias.
- Szeretlek – suttogta – mikor először találkoztunk már akkor beléd szerettem.
- Tessék?
- Éreztem valami nagy bánatot benned, és ahogy a kislányoddal foglalkoztál… csodás embernek ismertelek meg. Soha egy rossz szót nem szóltál, holott láttam, hogy a nejed milyen hideg és távolságtartó.
- Ennyire észrevehető?
- Nagyon. Olyan boldogtalannak látszottál.
- Megvallom én eleinte észre sem vettelek, mint nőt.
- Igen. Tudom. Rengeteg bánkódtam emiatt, mert nem értettem. Azt gondoltam csúnya vagyok.
- Nem vagy csúnya… csak…
- igen? – kérdezte mohó pillantással.
- Nem láttalak, mert nem nőként néztem rád – simogattam meg közben a fenekét. – hanem annak, aki segít nekünk. Aztán pár hete valami megváltozott.
- Éreztem, hogy távolságtartó vagy – bújt hozzám szorosan. Egymással szemben feküdtünk, ő a balomon. A lábát a csípömön átvetette. – Nem értem, hogy a nejed miért nem akar téged.
- Ezt én sem tudom – öleltem meg, így elérve a fenekét. Cirógatni kezdtem a punciját teljes hosszában. – De amikor észre vettelek, akkor megőrjítettél. Én még senkit sem kívántam ennyire.
- De akkor se közeledtél. Pedig annyira akartam – csókolt meg és én közben megnyálaztam az ujjaim és úgy kényeztettem tovább. – Éreztem, hogy kellek, de nem léptél, nem közeledtél.
- Annyira kívántalak – csókoltam meg, miközben mind a négy ujjammal cirógattam a puncijától, a gáton keresztül a popsijáig… - De nem mertem lépni.
- Csináld még – suttogta és hátra nyúlva megfogta a kezem és a popsijába nyomta a középső ujjam. – szeretem nagyon. – azzal a másik kezével megmarkolta az éledező farkam.
- Én is imádom… - csókoltam meg hosszan és szenvedélyesen… két ujjammal a puncijában, kettővel a seggében. Közben éreztem, hogy a farkam olyan kemény, mint a kő. – annyira finom vagy. – suttogtam a szemébe nézve - A múltkor, már majdnem megcsókoltalak.
- Akartam én is – nyögte. – annyira kívánlak. - Nézett a szemembe.
- Meg akarlak dugni - suttogtam. – Eszelősen kívánlak…
- Gyere édes. - Markolt rá a farkamra. – De…
- De? – Csókoltam meg.
- Most azt szeretném – nézett hamiskásan a szemembe - ha keményen seggbe kúrnál… - azzal megcsókolt, megfordult, feltérdelt és kezét a fenekére téve, finoman ujjazva a seggét, hátranézett a válla felett.

Hazudnék ha azt mondanám nem dobogott a számba a szívem. A férfiak erről álmodoznak. Ezt keresik, nekem meg itt van… Mögé térdeltem és megcsodáltam azt a szép fehér popsit, amiben halovány rózsaszínen várt a gyönyör... Előre hajolva mélyen belenyaltam a popsijába, miközben ujjaztam a punciját. Bőven bekentem nyállal, majd egy, két, később három ujjam is bedugtam, aztán mikor már éreztem, hogy a farkam mindjárt felrobban megfogtam és nagyon lassan betettem a seggébe.

Felfoghatatlan finom volt.

Szilvi hátra nyúlva, két kézzel húzta szét a fenekét. Kitárulkozott teljesen…
- De finom a lukad. – hörögtem. – miközben egyre beljebb és beljebb toltam a faszom a seggébe.
- Igen. Nyomjad. – furta bele a fejét a párnába. – bassz seggbe édes. Bassz meg!
Mikor tövig bement a farkam, megmarkoltam a fenekét és csak néztem, milyen, amikor ebbe a szép kerek seggben benne vagyok… Önkívületi állapotban újra és újra benyomtam a szúk és forró lukba, miközben éreztem, hogy a kezével a csiklóját kényezteti. Hosszú percekig az eszméletvesztéssel játszva dugtam, aztán lassan oldalra feküdtem és úgy is betoltam neki.
Hol a pinájába, hol a seggébe.
Szilvi közben gyakorlatilag elalélt az élvezettől.
- Igen. Még… - suttogta… - Kérlek… még.
- Szét fogom kúrni a segged kicsim – suttogtam a fülébe, miközben a hajába túrtam.
- Igen édes.. csináld.
- Mindenem vagy… annyira kívánlak… megőrjítesz – hörögtem
- Ó... jaj… végem… véégem… - nyöszörögte valami felfoghatatlan édes hangon - gyere kicsim… gyere…
- Bele fogok élvezni a szűk lukadba. – morogtam, miközben éreztem, ahogy a farkam szinte felrobban.
- Igen. Akarom! Gyere… Élvezz bele a seggembe kicsim. Kérem!
- Végem van… - markoltam meg a melleit, hozzásimulva a hátához. A gyönyör úgy robogott ár rajtam, mint a gyorsvonat – Jövök! - kiáltottam fel fojtottan.
- Gyere… Gyere édes! - majd hangosan felsikoltott és remegve elélvezett, ahogy magamhoz szorítva, lüktetve beleélveztem a szűk seggébe.

Rövid végszó:

Az élet drámai ajándékkal lepett meg, bő négy év koplalás után…

De pár dolog nagyon megváltozott!

Szilvi azóta amikor csak lehet hozzám bújik, megcsókol, majd a szemembe nézve évődve megkérdezi:

- Nem szeretnél megkúrni édes?


(A történet a képzelet szüleménye, minden a valósággal egyező részlet a véletlen műve.)