Első "Nőnapom" - 2. rész

Megérkeztünk a ház elé, egy tízemeles ház 7-ik emeletén volt a buli. Kiszálltunk a kocsiból, kicsit remegettt a térdem, féltem, hogy összefutunk valakivel, de szerencsére csak az utcán távolabb volt egy-két ember, ilyen távolságból nem vehették észre, hogy pár órája vagyok csak nő.
Egy magas, vékony, fekete, kleopátra frizurás nő nyitott ajtót, és hívott be minket. Rögtön megjelent mögötte egy alacsonyabb, kissé molett vörös hajú hölgy is.
- Ő itt Betti, akiről meséltem, ez lesz az első Nőnapja - mutatott be nekik, én meg elpírultam, de ők kedvesem rámmosolyogtak, majd egymásra is, kicsit koncogva.
Bemutatkoztak a hölgyek is, a vékony hölgy Edina volt, a molettet Ágnesnek hívták.
- Lányok menjetek be a szobába, te meg Betti velem jössz a konyhába - mondta Edina.
Követtem Őt, csodás alakja volt. Fehér blúz volt rajta, bőr mini szoknya, fekete combfix harisnya, fekete magassarkú. Azt már bemutatkozáskor megfigyeltem, hogy a blúz alatt nem hord melltartót, közepes, de szép formájú mellei vannak, hegyes mellbimbói átsejlenek a blúzon.
- Ha jól tudom, ma éjjel mindenben a szolganőnk leszel - mondta.
- Igen, Úrnőm - feleltem.
- Helyes, akkor ott vannak a sütemények, tányérok, poharak, szervírozd nekünk a bort és a sütiket, magadnak is önthetsz bort. Bent várlak - mondta, és bement a többiekhez.
- Izgatottan nekiláttam a dolgomnak, majd egy nagy tálcára pakolva a bort és a süteményeket, beléptem a szobában. Ők a kanapén ülve beszélgettek nevetgéltek, udvariasan odaléptem hozzájuk, és kínálgattam a dolgokat.
- Akkor igyunk az új barátnőnkre - mondta nevetve Ágnes.
Miközben ittunk, fél szemmel Ágnest mértem fel. Molett volt ugyan, de arányosan, és nagyon jól állt neki, főleg, hogy csodás nagy mellek is társultak ehhez. Egy térdig érő fekete szexi ruha volt rajta, csipkés nyaki és kar résszel, fekete harisnya és cipő.
- Ott egy kis szék, ülj le arra, beszélgessünk - szólt Edina.
Kicsit beszélgettünk, persze mindenféle csajos dolgokról. Egyszer csak csöngettek.
- Ja igen, rendeltem egy kis vacsit - szólt a házigazdánk - Betti, vedd át, ott a pénz a konyhaasztalon, aztán teríts meg, és szólj ha kész.
Megdöbbentem, teljesen lefagytam
- Mozdulj már, ribanc - szólt rám a Párom, erre vörösló arccal kimentem, és ajtót nyitottam. Zavarodottságomnál csak a futáré volt nagyobb, a fiatal srác átadta a megrendelt ételeket. Kifizettem, közben éreztem, hogy enged a zavarodottsága, inkább kíváncsian vizslat, sőt, mintha a nadrágja is dudorodott volna. Miután elment, nagy nehezen erőt vettem magamom, és elkezdem a vacsora tálalását.

Folyt.köv