Messze van még a hajnal

Mikor este
izzadt testtel
zuhany alá beállok,
párafüggönny
mögül belépsz,
belémnyomod szerszámod.

Farkad merev,
majd szétreped
a lökéstől fenekem,
feljajdulok,
könnyem csorog,
tudom jól:nincs kegyelem.

Csípőm fogod,
átkarolod,
a fejem csempén kopog,
két tenyérrel
támaszkodom,
szende szűzként visítok.

A víz folyik,
lyukam izzik,
mint bősz bika, úgy kefélsz,
kitágulok,
s nyöszörgésem
már nem fájdalom, csak kéj.

Most hálásan
sóhajtozom
és mozgatom fenekem,
ánuszomat
összehúzom,
megszorítva péniszed.

Feszül tested,
rándul, remeg,
kiáltással tudatod:
elélveztél,
minden cseppjét
belémlőtte a faszod.

Félig lankadt
gyűrött farkad
a hátsómból kicsúszik,
lehajolok
csodálkozva,
így is leér térdedig.

Számba veszem,
szopogatom,
Némi sperma van még rajt,
nyelvem nedves,
megtisztítom,
messze van még a hajnal...