Cikkek idő szerint
2024. 12. (3)
2024. 11. (16)
2024. 10. (11)
2024. 09. (14)
2024. 08. (13)
2024. 07. (17)
2024. 06. (24)
2024. 05. (16)
2024. 04. (21)
2024. 03. (14)
2024. 02. (16)
2024. 01. (19)
2023. 12. (12)
2023. 11. (14)
2023. 10. (14)
2023. 09. (11)
2023. 08. (27)
2023. 07. (16)
2023. 06. (11)
2023. 05. (16)
2023. 04. (20)
2023. 03. (21)
2023. 02. (6)
2023. 01. (17)
2022. 12. (25)
2022. 11. (13)
2022. 10. (13)
2022. 09. (20)
2022. 08. (32)
2022. 07. (22)
2022. 06. (28)
2022. 05. (17)
2022. 04. (20)
2022. 03. (29)
2022. 02. (17)
2022. 01. (27)
2021. 12. (14)
2021. 11. (26)
2021. 10. (29)
2021. 09. (22)
2021. 08. (32)
2021. 07. (26)
2021. 06. (11)
2021. 05. (18)
2021. 04. (13)
2021. 03. (18)
2021. 02. (13)
2021. 01. (21)
2020. 12. (22)
2020. 11. (15)
2020. 10. (17)
2020. 09. (11)
2020. 08. (20)
2020. 07. (18)
2020. 06. (23)
2020. 05. (16)
2020. 04. (21)
2020. 03. (22)
2020. 02. (18)
2020. 01. (27)
2019. 12. (25)
2019. 11. (14)
2019. 10. (14)
2019. 09. (33)
2019. 08. (31)
2019. 07. (16)
2019. 06. (14)
2019. 05. (11)
2019. 04. (12)
2019. 03. (7)
2019. 02. (13)
2019. 01. (28)
2018. 12. (11)
2018. 11. (16)
2018. 10. (12)
2018. 09. (19)
2018. 08. (6)
2018. 07. (5)
2018. 06. (4)
2018. 05. (7)
2018. 04. (5)
2018. 03. (8)
2018. 02. (3)
2017. 12. (3)
2016. 10. (1)
2016. 01. (4)
2015. 10. (4)
2015. 06. (2)
2015. 03. (2)
2014. 12. (1)
2014. 10. (1)
2014. 08. (1)
2014. 07. (2)
2014. 06. (2)
2014. 05. (2)
2014. 04. (3)
2014. 03. (1)
2013. 07. (1)
2013. 06. (1)
2012. 12. (1)
2012. 08. (2)
2012. 04. (1)
2012. 02. (1)
2012. 01. (1)
2011. 10. (1)
2011. 09. (1)
2009. 07. (6)

Benedek, a régi osztálytárs

Törölt felhasználó
Megjelent: 2020. 02. 17.
Pár éve történt...
Sétálni indultam, csodálatos idő volt, a madarak csiripeltek, a forró szellő cirogatta az arcomat. Az úticélomat pontosan még nem tudtam, céltalanul bolyongtam a városban. Lépteimet számoltam - nem tudom miért, de gyerekkorom óta, néha mai napig előjön ez a számolási mániám.
A levegő egyre forróbb lett, és hát gondoltam felfrissítem magam egy fagyival. Megálltam egy áruház előtt ahol fagyit árultam. Mindig citrom és puncs kombinációt szoktam választani, de ma valami különlegesebbre vágytam, még akkor nem tudtam, hogy ez a nap a meglepetések napja lesz.
Odasétáltam, és megdöbbenten láttam, hogy a kiszolgáló egyik volt osztálytársam, akiről évek óta nem hallottam. Kedvesen üdvözölt, és megkérdezte, hogy mit kérek, a válaszom, csak annyi volt, hogy rá bízom, lepjen meg valsmi finommal, ja és kettő különböző ízű legyen. Epret és narancsot választott nekem, állította, hogy ezek a legfinomabbak. A fagyi tölcsér szalvétájára, ráírta a telefonszámát, de ezt csak akkor vettem észre mikor a padon ültem, és egy alapos szájtörlés után kiakartam volna dobni a papírdarabkát.
Ezek szerint Benedek felismert. Gondolkodóba estem, ha felismert akkor miért nem bonyolódtunk beszélgetésekbe, mert ugye au ember ha lát egy másikat a múltjából, lehet, hogy felszínesen is, de érdeklődik a hogy léte felől- még ha az illem miatt is.
Elraktam a szalvétát és hazaindultam. Mikor otthon voltam, gondoltam felhívom a volt osztálytársamat. Körülbelül 2-3 csörgött a telefon, és a régi ismerősöm hangját hallottam a vonal túlsó végén. Mondtam neki, hogy Dénes vagyok, és hát Ő adta meg a számát a fagyizóba, érdeklődtem még, hogy mit szeretne. Furcsa volt a válasza: Arra gondoltam, hogy elugranék hozzád, ha megadod a címed. Megadtam. Nem sokra rá, talán egy óra múlva biciklivel, egy térdfölé érő rövignadrágos ujjatlan pólót viselő srácot láttam az ablakomból. Kimentem a kapuba és beengedtem a lakásba. Nem kell gondolom mondanom, hogy nem tudtam hová tenni a helyzetet, de csak belementem, elvégre Őt ismerem. Leültettem Benedeket, üdítővel kínáltam és poénkodva mondtam, hogy fagyim nincs. A válasza az volt, hogy Ő nem ezért jött, hanem értem. Meglepődtem, visszakérdeztem. Te tényleg nem ismersz? Hát akkor bemutatkozom. Kiakadt, és zavarba jött, felállt, indulni készült. Mondtam maradjon, meg ha már itt van, meséljen kicsit hogy hogyan alakult az élete, meg hát mi ez az egész. Elmesélte, hogy mint észrevettem, fagyit árul, de általában pizzafutárként dolgozik a városban. Bocsánatot kért, mert "beakart cserkészni" és ha megismert volna, tuti nem próbálkozik be nálam.
Odaültem mellé, tenyeremet a csupasz térdére tettem, és bevallóttam neki, hogy mindig is szerettem volna látni csak egszer a farkát, de akkor még csak látni szerettem volna, de mostmár érezni, ízlelni. A karomat a nyaka mögé tettem, Ő az arcomat fogta mind a kettő kezével, és mint a filmekben lassan közelítettünk egymáshoz, egészen addig, míg ajka az én ajkamhoz nem tapadt, lassú csók és nyelvcsapásba kezdtünk.

Simogatott és vetköztetni kezdett, a nadrágomat lehúzta, de az ajkaimat nem engedte el. Egyik kezével a farkamra vándorolt és verni kezdte az álló szerszámomat. Eközben Őt is anyaszült meztelenre vetköztettem. Állt a farka, hatalmas egyenes szépen erezett farka volt, hatalmas makkal. Megkérdezte mit szeretnék, nem akar semmit erőltetni, úgy csináljuk ahogy nekem jó. Tőlem soha senki azelőtt ezt nem kérdezte meg. Csak annyit mondtam neki, hogy elsősorban egy kölcsönös orált szeretnék, és én szeretbék kezdeni. Ajkairól a szám a nyakára vándolot, közben az ölében ültem és öleltem felforrosodott testét. Nyalogattam a kulcscsontját, mellbimbóját szívtam szopogattam. Hasán a kockák tisztán kirajzolodtak, ott el is időztem a nyelvemmel, ajkaimmal, majd a hatalmas nagy farka következett. Egyik kezemmel rámarkoltam, majd gyengéden hátrahúzram rajta a bőrt, nyelvemmel megnyaltam a hegyét, Benedek beleborzongott. Az ajkaimmal a makkját bekaptam, szívtam és nyaltam, szoptam, közben a markommal óvatosan húzogatni kezdtem méretes szerszámát. Egyre beljebb vettem be a farkát, és hát tudok mélytorkozni, így tövig szoptam be a hancúrlécét. Párszor még a fejem járt rajta, az a tipikus ki-be mozdulattal, amikor mondta, hogy Ő jön mert mindjártvelélvez. Mellé ültem a kanapéra, hátradöltem és Ő elém térdelt, csukott szemmel élveztem a kényeztetést, jól szopott, sőt érzékien. Jeleztem, hogy közel a vég, de mondta, hogy még sose kóstolt gecit, és a múltunkra tekintettel, szeretné, ha én lennék az első akinek a nedvét lenyeli és megízleli. Épp, hogy elhagyták ezek a szavak a száját bele is ment a nedvem. Ő csak nyelte hatalmas adagomat, miközben verte hatalmas dárdáját. Ő is hamar a csúcsra ért és a szönyegemre ejakuált.
Hofy megdugott vagy én megdugtam?!
A következő részből kiderül.

Hozzászólások


Még senki nem szólt hozzá a cikkhez.






 
Sütiket (cookie-kat) használunk a weboldalunk látogatásakor biztonsági és felhasználóbarát funkciók biztosítására, valamint statisztikai adatok gyűjtésére. További információ: Adatkezelési Tájékoztató