Szolgád vagyok

Oly sok mindent Kipróbáltam,
de maradt egy titkos vágyam.
És most itt állok előtted,
meztelenül, kikötözve.

Szétfeszítve kezem, lábam
valahol egy hűs szobában.
Számban pecek, más ne hallja,
milyen a fájdalmam hangja.

Mögém lépsz, kezedben pálca,
elkezdődik vadul tánca.
Üvöltenék fájdalmamban,
de versz tovább alaposan.

Kicsit pihensz, majd ostorod
húz bőrömre vörös nyomot.
Ismét megállsz, s egy dildóval
hatolsz mélyen ánuszomba.

Elém lépsz,fémrúd kezedben,
húgycsövembe vezeted be,
fémkarikával rögzíted
péniszemhhez és herémhez.

De a gyönyör nem ér véget,
egypár tűt veszel a kézbe,
s lassan, hogy tovább tartson
ázszúrod kopasz zacskómon.

Nincs sötét, de gyertyát gyújtasz,
makkomra csöppen a viasz,
forró lávaként csordogál,
combomig ér és ott megáll.

Két drótot fogsz, két csipesszel
rászorítod heréimre,
egy kapcsolót felkattintasz,
magömlésig ráz az áram.

Kihúzol minden tűt és rudat,
lehántja körmöd a viaszt,
ánuszom sem kínzod tovább,
lekerül rólam minden lánc.

-Takaríts ki és elmehetsz,
egy hét múlva újra jöhetsz,
nem leszek íly finom veled,
hallgatom majd üvöltésed.

Akkor majd jajgatsz és érzed,
milyen, ha büntetlek téged...
-A ruhám a földre dobod,
tudom jól:már rabod vagyok.