A kandalló elött

Milyen szép vagy, nincs is rá szó,
Egy nő, kihez nincs hasonló!
Ajkaid, majd nyakadat csókolom,
S közben blúzod ki gombolom!

Erősen ölelsz, tested izzik a vágytól,
Mostanra már kibújtál az összes ruhádból.
Mezítelen ölelkezünk, forr a testünk,
S kandalló előtt a szőnyegre fekszünk.

Combjaid közé csúsztatod kezemet,
S én csókokkal borítom testedet!
Csókolom melleid, érzem, hogy kívánod,
Forró ajkamat a puncidra is várod.

Élvezettel nyalogatom rózsaszín csiklódat,
Ujjaimmal izgatom kemény mellbimbódat!
Hosszasan eljátszunk, kéjesen sóhajtsz végig,
S bennem is a vágy felugrott az égig!

Kemény farkamat nyelveddel izgatod.
Szádba véve érzékin szopogatod.
Meg fordulunk, lassan beléd hatolok,
Érzem rajtad is, hogy nagyon akarod!

Szeretkezünk sokáig, órákon át,
Élvezettel töltjük az egész éjszakát!
S másnap mikor fel keltünk, dél előtt,
Még mindig ott feküdtünk a kandalló előtt!